Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Fajvegyülék... ----

Magyar Magyar Német Német
Fajvegyülék... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fajvegyülék

(növ., korcsfaj, hibrid, elegyfaj, basztard, fattyunövény, planta hybrida), olyan termék, amely egy génusz két más fajának nemi egyesüléséből, vagyis kölcsönös termékenyítéséből származik. A folyamatot fajvegyülésnek v. keresztezésnek (hybridatio), a keresztező fajokat pedig törzsfajoknak v. szülőknek nevezzük. Külön faj csak akkor termékenyíthet egy másikat, ha mind a kettő közelről rokon. Az ilyenek csiráiból származó növény a szülők közt mintegy középalak s rajta a szülők bélyegei megoszlanak s majd az egyik, majd a másik bélyege a szembeötlőbb. Két faj keresztezéséből támadt ilyen vegyülék a természetben nem ritka, különösen szüleik közelében. A hibridokat eleinte a szülők neve összetételéből alkotott szavakkal jelölték, s pedig előre tevén azét a szülőét (melyet apának is gondoltak), amelynek termetéhez a hibrid inkább közeledik. Minthogy a hibrid eredet vagy valamelyik szülő nem mindig bizonyos, s viszont több hibrid növényt egyszerü névvel jelöltek már, mielőtt hibrid eredetét észrevették volna (M. remotum, Verbascum rubiginosum, melyet azóta V. nigro-, orientali-, ma austriaco-phoeniceumnak neveznek); ezért a hibridet ma a többi faj módjára egyszerü névvel jelöljük, utána betürendben és zárójelben, a szorzás jelével összekapcsolt biztos vagy gyanított szülőket, p. Verbascum Haynaldianum Borb. (super - glabratum X phoeniceum) vagy Quercus Csatói Borb. (Qu. subrobur X sessiliflora) a közelebbi rokonságot szuper-, a távolabbit szub- szócskával jelölvén.

F. leginkább a virágzó növények közt gyakori. A kriptogámok közt csak akkor lehet F.-re gondolni, ha ivarszervük van s igy a keresztezés lehetséges, de köztük mégis csak kevés a bizonyos F., p. a fukuszok, mohok, zsurlók és páfrányok között (Aspidium remotum A. Br.) A F. magva ugy keletkezik, hogy egyik faj virágporát a szél, bogár vagy akár maga az ember (valami késfélén) a másik faj bibéjére viszi. Az utóbbi esetben a himgömböt, még fölrepedése előtt, kell himporától megfosztani, mintegy herélni. Mesterséges termékenyítést főleg a kertészek szoktak végezni, s mesterséges F. főleg a kerti virágok között gyakori (kankalin, Azalea, Pelargonium, georgina, Matthiola). A kertész ezen az uton számos hasznos vagy kerti disznövényt nevel, amely máskép nem képződött volna. Két hibridálódható A és B faj közül akár az egyik, akár a másik lehet az apa, vagy viszont az anya. A F. sexualitása gyengébb, gyakran magtalan marad. Himjük külsőleg gyakran tökéletes, de a himpor satnya, vagy a him általában maga is tökéletlen lehet, a teljes virágokban pedig szirmokba alakult. A termőben a pete szintén tökéletlen, tehát a termékenyítés teljesen lehetetlen, v. ha megesett volna is, a csira teljes kifejlődése előtt tönkre jut. Magról tehát nehezen szaporodnak. Leginkább rügyről, indáról, tarackról v. dugványról szokás szaporítani, vagy ezekről maguktól is gyarapodnak (Inula, Epilobium).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is