Falke
1. Jakab, német művelődés- és művészettörténész, szül.
Ratzeburgban 1825 jun. 21., Erlangenben és Göttingában tanult, mire 1855.
konzervátor lett a nürnbergi germán muzeumnál, 1858. a Liechtenstein herceg
képtárának igazgatója Bécsben, 1864. a bécsi cs. kir. iparművészeti muzeum
igazgatója, 1871. kormánytanácsos és 1885. a muzeum igazgatója. Műveit kiváló
szakképzettség, helyes itélet és vonzó előadás teszik becsesekké. Fontosabbak:
Die deutsche Trachten- und Modenwelt (1858); Die ritterliche Gesellsch. im
Zeitalter des Frauenkultus (1863); Geschichte des modernen Geschmacks (1866. 2.
kiad. 1880); Die Kunstindustrie der Gegenwart (1868; a párisi kiállítás
alkalmából), Gesch. des Fürstlichen Hauses Liechtenstein (1868-83. 3 köt.); Die
Kunst im Hause (5. kiad. 1883); Die Kunstindustrie auf der Wiener
Weltausstellung (1873, 2 köt.); Zur Kultur und Kunst (tanulmányok, 1878);
Hellas und Rom (fényes diszmunka, 1879); Ästhetik des Kunstgewerbes (1883); Der
Garten, seine Kunst- u. Kunstgeschichte (1885); Die k. k. Wiener
Porzellanfabrik (1887); Das Kunstgewerbe (1889; a Grote-féle Geschichte der
deutschen Kunst 5 kötete), Aus dem weiten Reiche der Kunst (2. kiad. 1889;
főleg a keleti művészetről), Geschichte des Geschmacks im Mittelalter (1893);
Mittelalterliches Holzmobiliar (I. Bécs 1893). Várady Antal F. után irta:
Művészet a házban cimü művet (Budapest 1882).
2. F. János, történet- és nemzetgazdasági iró, szül.
Ratzeburgban 1823 ápr. 10., meghalt Drezdában 1876. márc. 2. Erlangenben
teologiával, Münchenben pedig költészettel és műtörténettel foglalkozott. 1856.
a nürnbergi Germanisches Museum első titkára, 1862. pedig a drezdai állami
levéltárnak titkára, illetve levéltárosa lett. Müller J. közreműködésével
megindította 1856. a Zeitschrift für deutsche Kulturgeschichte c. folyóiratot,
mely azonban csak négy évig állott fenn. Megirta a Geschichte d. deutschen
Handels (Lipcse 1859-60, két köt.) és a Die Hansa als deutsche See- und
Handelsmacht műveket. A Geschichte des Kurfürsten August von Sachsen in
volkswirtschaftlicher Beziehung c. művét a Jablonowsky-társaság a nagy dijra
méltatta (1868). Megirta ezeken kivül a Geschichte des deutschen Zollwesens
(Lipcse 1869) c. munkáját; számos értekezést irt még a német nemzetgazdaság
történetéről az ujonnan megindított Zeitschrift für deutsche Kulturgeschichte
c. folyóirat számára, és több tanulmányt közölt Szászország történetéről a
történeti folyóiratokban.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|