Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Falkland-sz... ----

Magyar Magyar Német Német
Falkland-sz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Falkland-szigetek

(ajtsd: Faklend) v. Malouines, szigetcsoport az Atlanti-oceán D-i részében, 500 km.-nyire a Magalhaes-szoros bejáratától, a d. sz. 51-52° 45" közt. A csoport két nagyobb (East és West F.) és több mint 100 kisebb szigetből és szirtből áll. A legdélibb kis sziget a Beauchene, a legészakibb a Jason. A két nagyobb szigetnek, amelyeket egymástól a F.-sund választ el, területe valamivel több mint 33000 km2. Partjaik, amelyek sok helyen meredek sziklafalak, számos, a norvég fjordokhoz hasonlító és jó kikötőkül szolgáló apró öböltől vannak megszakítva. A partokon és sok helyen a szigetek belsejében is magas dombsorok, sőt kisebb hegyláncok is találhatók. A West F.-en a legmagasabb hegycsúcs az Ádám-csúcs (716 m.), East F.-en pedig az Osborne (685 m.). Nagy területeket tőzegrétegek takarnak; a dombok lejtőit azonban mindenütt pázsit és rétek fedik, amelyek kitünő legelőkül szolgálnak. A fák teljesen hiányzanak. Gabonatermesztésre alkalmas hely sehol sincs; Sulivan és Mackinnon szerint a F. klimája olyan, mint az angol Devon grófságé; csak valamivel szelidebb és nyáron szárazabb. A heves szelek, különösen a nyugoti és déli szelek gyakoriak; ez okból a F. klimája kellemetlen; egyébként azonban a hideg nem nagy, télen -1° és +l0° közt, nyáron pedig +4,44° és 18° közt váltakozik. Az állatvilága szegényes; az egyedüli sajátos emlősei: egy róka- (Pseudalopex antarcticus Shaw.) és egy egérfaj. A vizi madarak, különösen a pingvinek számosak. Amfibiumok hiányzanak. Sertések, lovak, szarvasmarhák és házi nyulak vadon élnek; legtöbbet jövedelmez az (1891) 1760 főből álló lakosságnak a juhtenyésztés. A kivitel főcikkei: igen jó minőségü gyapju, juhok, kecskék és állati bőrök; a bevitelé: élelmi és iparcikkek, meg építő anyag. A kivitel értéke (1891) 130752 font, a bevitelé pedig 67827 font sterling. A székhely West F.-en van; Port Stanleynak hivják; évenként 40-50 hajó látogatja meg, amelyek itt szokták magukat friss élelmi szerekkel ellátni. Az első, aki F.-et 1592. látta, alkalmasint John Davis volt. Két évvel később Hawkins pillantotta őket meg és elnevezte Hawkins-Maidenlandnek. A véletlen azonban ugy akarta, hogy utána még többen voltak, akik e szigetek létéről semmit sem tudván, magukat tartották fölfedezőknek és feljogosítva arra, hogy elkereszteljék. Ilyenek voltak 1600. Sebald de Weert, németalföldi hajós, akiről Sebaldin szigeteknek nevezték el és 1683. Cowley, aki Pepys-szigetek névvel illette. John Strong angol kapitány vizsgálta meg tüzetesebben őket 1690. és ő nevezte el F.-nek is. A Malouines nevet azért kapták, mert a XVIII. században sok st. maloi halász fordult meg rajtuk. 1763. Bougainville néhány akadiai családot telepített meg rajtuk; két évvel későbben azonban Byron hajóhadvezér Angolország nevében a szigateket birtokba vette és az akadiaikat arra kényszerítette, hogy Port-Louist, miként lakhelyüket nevezték, elhagyják. Az angolok West F.-en Port Egmondot alapították, amelyet a spanyolok 1770. elfoglaltak és a szigeteket maguknak tulajdonították. 1820. Argentina, mint a spanyolok örököse Vernet-t küldte a F.-re, aki 13 évig élt társaival East F.-en a Berkeley-öböl mellett. 1833. azonban az angolok elől el kellett távoznia, akik később Port Stanleyt alapították és a szigeteket, amelyeket egy a királynőtől kinevezett kormányzó kormányoz, maig is megtartottak, bár Argentina őket magának vindikálja. V. ö. Dom Pernetty, Hist. d"un voyages aux Malouines 1770. Dumont d"Urville, Flore des îles Malouines 1825. Darwin, Iles Falkland (Quart. Journal of geol. Soc, 1846). Sulivan, Descr. des îles d"apres les reconnaissances faites par les capitaines Rob. Fitz-Roy, Robinson stb. (Annales hydr. 1850). V. ö. Földr. Közl. 1893. 140. l.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is