Famagusta
(törökül Mankusza v. Mankoszta), az ugyanily nevü járás
székhelye Ciprus sziget K-i partján, 37 km.-nyire Nikoziától, (1891) 3367 lak.
F. sziklán épült, 3 km.-nyi kerületü. Egykori kitünő erődítményeinek romjai
részben máig is fennállanak; belseje a pusztulás képét mutatja. Az antik
Arsinoe helyén a VII. század vége felé épült. A keresztes vitézek, midőn Ciprus
birtokában voltak, nagy gondot fordítottak fejlesztésére. Guy de Lusignan 1191.
itt koronáztatta meg magát jeruzsálemi királlyá és azután hozzáfogott
erődítményeinek építtetéséhez. 1373. a genovaiak, 1489. pedig a velenceiek
birtokába került. 1570 szept. 9-én Bejler-bej ostrom alá fogta. Bragadino
velencei hadvezér 10 hónapi makacs védelem után kényszerült a várost, amelyben
akkor 70000 ember lakott, a törököknek átengedni, akik elpusztították. F. e
pusztítást nem heverte ki. A XIII. századból való szép gót temploma ma mecsetül
szolgál, kikötője elhomokosodott, egykori palotái romokban hevernek. Mióta az
angolok Ciprust birtokukba vették, F. kikötőjét igyekeznek kotrások által ismét
használhatóvá és a város fölvirágzását lehetővé tenni.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|