Farágó lepkék
(Cossidae), a pikkelyes szárnyuak rendjébe, a fonólepkék
csoportjába tartozó lepkecsalád. A csápok a fejnél sokkal hosszabbak, a himé
fésüsek. Pödörnyelvük elsatnyult. A nőstények rövid tojócsővel birnak és a
himnél sokkal nagyobbak. Hernyóik simák, rövid, de erős szőrökkel gyéren
mezeltek, kártékonyak, amennyiben különféle élő fák belsejében élnek. Bábjaik
hátul tövises övvel jelöltek. Európában 15 faja él, melyek közül hazánkban öt
faj található. Nevezetesebbek: A füzfa-ronto farágó (Cossus ligniperda L.),
szárnyai hamvasszürkék, barnán habozva és feketebarna harántvonalakkal
jegyelve. Szárnyterjedelme 5-6 cm. Európában és Ázsiában él. Junius- és
juliusban röpül. Sötétvörös-husszinü hernyójának feje fekete, oldalai
világosabb szinüek és tavasztól-őszig füzfák, tölgyfa, nyárfa és különböző
gyümölcsfák törzseiben él. Kártékony. A telet nyugvásban tölti és csak a
következő év tavaszán fejlődik ki. A gesztenyerontó farágó (Zeuzura aesculi
L.). Szine hófehér, számos kerekded acélkék vagy acélzöld folttal és ponttal.
Szárnyak terjedelme 50-70 mm. Középeurópában honos. Julius és augusztus hóban
röpül. Sárgaszinü hernyója szőrözött fekete dudorokkal diszített és különösen a
vadgesztenye-, továbbá a tölgyfa, kőrisfa, szilfa és egyes gyümölcsfák
törzseiben él. Kártékony. Hernyója kétszer is áttelel.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|