Faraktár

v. fáskert alatt a fogyasztó hely közvetlen közelében fekvő valamely teret értünk, mely az odaszállított tüzifa készletben tartására állandóan használtatik. A legtöbb ilyen állandó faraktárba a fát szárazon, és pedig többnyire tengelyen szállítják. Ilyen rakodónak minden száraz fekvésü, elegendő téres, a lopás ellen biztosított és a járó művek által megközelíthető hely alkalmas. A raktárak egy másik része - és ezek rendesen a legnagyobbszerüek - vizen kapja a fát, mely körülmény folytán a hely megválasztása bizonyos feltételekhez van kötve és különleges berendezéseket igényel, melyek a száraz uton ellátott fáskerteknél egészen elesnek. Ilyen rakodókat, minthogy mindig a gerebek közelében feküsznek, v. legalább azokkal kapcsolatban állnak, gerebrakodóknak nevezik.

Forrás: Pallas Nagylexikon