Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Farészlet... ----

Magyar Magyar Német Német
Farészlet... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Farészlet

faszövet v. faréteg (növ. Xylema), az edénynyalábuak belső, kemény, fás rétege. Az edénynyaláb külső részétől vagyis a háncstól azért különböző, mert sejtjeinek fala hálósan, spirálisan, gyürüsen vagy gödrösen vastagodott. A kétsziküek edénynyalábja körbeli helyzetü, azért a faréteg a bél felé, a háncsréteg pedig a kéreg oldalán van, s a faréteg többé-kevésbbé összefüggő fahengert (l. Évgyürü) alkot, mely a belet zárja körül. A fünemü szár rendesen abban az esztendőben elpusztul, a melyikben képződött, azért nem is vastagodik. Ellenben a fák meg a cserjék fája és háncsa között a kambiumnak egy része tevékenységben marad, s évenként fa- és háncsréteget alkot, vagyis a fát vastagítja. Igy jönnek létre a fatest hengeralaku rétegei. Az egysziküek fái csak a pálmák, de évenként ezek sem vastagodnak. A F.-et hosszura nyult, orsóalaku, vastagfalu sejtek alkotják (rostsejtek, prosenchymasejtek), melyek szorosan egymáshoz szorulnak, köztük sejthézag nem marad, s a hosszaságuk átmérője a fa- v. a növénytag hosszirányába esik.

Az elemi részeknek ettől a helyzetétől hasad a fa hosszaságában. A F. alkotó elemei, melyek a lombos fákban többnyire mind jelen vannak a következők: 1. a légvezető v. trachealis elemek, melyeknek sejtfala relativ vékony, spirálisan, hálózatosan v. odusan szokott megvastagodni s rendes tartalmuk csak levegő. Ide tartoznak az igazi edények, melyek egymás fölött átlyukgatott keresztfalon közlekednek.

Ez a F. legtágasabb eleme, gyakran a fa keresztmetszetén mint apró likacsokat már szabad szemmel is megláthatni. Azonban ugyanabban a fában a tágas nyilásuaktól kezdve a legszükebbekig minden formáját láthatni az edényeknek, ugy, hogy a legszükebb edények az igazi fasejteknél alig valamivel vastagabbak. Gyakran a keresztfal sincs átlyukgatva. Ha a trachealis csövek alakja olyan, mint a rendes faprosenchymáé, de a fala spiralisan v. hálózatosan, de mindenkor odusan (udvaros gödrösen) vastagodik, trancheidának (edényalaku fasejt, áledény, l. o.) hivjuk. 2. A háncsrostalaku fasejtek (cellulae xylematis libriformes) mindig szük prosenchyma sejtek, sejtfaluk relative vastag, a sejt belseje pedig szük, spirálisan, hálózatosan v. odusan többnyire nem szokott vastagodni, hanem egyszerüen csak gödrös vastagodása van . Ez alkotja a kétszikü fás növények fajának nagyobb részét. 3. A faparenchyma kurta parenchyma sejt, kevésbbé vastagfalu, szintén gödörkésen vastagodik. Eredete az, hogy a fiatal, még meg nem fásodott fasejtek vizszintes irányban ismételten egész sor, egymás fölött levő parenchyma sejtre osztódnak, de az anyasejtnek prosechymás alakját általában többnyire felismerni rajtok. Télen keresztül keményitő van bennök, de ez tavasz elején feloldódik, s a rügyekbe szivárog. Ezen elemeken kivül a fában még bélsugár v. fasugár (tükörrost, a fa tükre) is van. Ez a béltől a kéreg felé egyenes vonalban és a sugár irányában futó szövet. A fa keresztmetszetén, mint finom vonásokat v. sugarakat gyakran már szabad szemmel is megláthatni.

[ÁBRA] 2. ábra. Az ölyvharasztból különválasztott edény alsó része lépcsős vagyisfogas vastagodással.

A bélsugarat is parenchyma sejtek alkotják , de a sejtfaluk meglehetős vastag, szintén megfásodott és gödrösen vastagodott, télen pedig szintén keményítő tartalmu. A fatestnek évenként és periodusonként való vastagodásából lett az évgyürü v. fagyürü, melyeket mint koncentrikus vonalakat a fa keresztmetszésén gyakran könnyen észrevehetünk. Őszkor csupa szük és vastag falu sejtek keletkeznek a rákövetkező tavaszkor pedig számos tágas sejt támad .

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is