Farragut
(ejtsd: ferregőt), Dávid Glasgow, az északamerikai
Egyesült-Államok tengernagyja, szül. Campbell"s Station-ban (Knoxville
közelében, Tennessee-ben) 1801 jul. 5., meghalt Portsmouthben, New Hampshire
államában 1870 aug. 14. F. spanyol ősöktől származott s már mint 9 éves gyermek
lépett a tengerészeti szolgálatba; tizenhárom éves korában (1814) pedig már
részt vett az angolok ellen viselt hadjáratban. A Valparaiso mellett vivott
szerencsétlen tengeri ütközetben az angolok elfogták és csak becsületszóra
bocsátották szabadon. Tanulmányainak kiegészítése után, 1821. megint belépett a
tengerészeti szolgálatba; részt vett a nyugatindiai kalózok ellen indított
expedicióban s 1838 óta két nagyobb hadinaszádot vezényelt. A polgárháboru
kitörésekor (1861) a szecesszionisták (federalisták) mindent elkövettek, hogy a
maguk részére megnyerjék. F. azonban hü maradt Lincoln zászlajához, kinek
megbizásából 1862. az Unió hajóhadát hadilábra helyezte, mellyel azután a déli államok
partvidékeit ostromzár alá fogta, majd pedig a Misszisszippi torkolatánál emelt
erődök ellenállása dacára, a folyóba hatolt. Miután ezt a feladatot megoldotta,
fölkereste az ellenséges flottát, melyet 1862 ápr.24. teljesen tönkre tett.
Csak most indulhatott New-Orleans felé, ahol a várost védelmező ágyukat
elhallgattatta és ezáltal lehetségessé tette, hogy Butler tábornok szárazföldön
is ostrom alá foghassa a várost, mely azután nemsokára megadta magát. Innen F.
tovább hajózott észak felé s miután Davis C. H. kis hajóhadával egyesült,
Vicksburg ellen intézett támadást, mely ugyan nem sikerült. A kongresszus a
rettenthetlen férfiunak, bátor és sikeres működéseért, 1862 jul. 11. a haza
nevében köszönetet szavazott s ellentengernaggyá nevezte ki. És most vitte
véghez F. legnevezetesebb s legvakmerőbb hadi tettét. 1864 aug. 5. behatolt 9
csavargőzössel, 10 ágyunaszáddal s 8 páncélos hajóval - összesen 231 ágyuval és
4000 emberrel - az erődök heves ágyuzása dacára a mobile-i kikötőbe, mely - a
hadi történetben majdnem páratlan - tettében még az ellenséges torpedók sem
birták feltartóztatni. E hőstettéért 1864. altengernaggyá, 1866-ban pedig
tengernaggyá nevezték ki s az Egyesült-Államok összes tengeri haderejének élére
állították. Midőn F. 1867-ben tekintélyes hajóraj élén, Európa
legjelentékenyebb kikötőinek látogatására indult, mindenütt a legnagyobb
kitüntetéssel, mondhatni lelkesedéssel fogadták. Utazásából 1868. ősszel tért
vissza. Két évvel később váratlanul elhalt. A kongreszus óriási szobrot
állított Washingtonban emlékének. V. ö. Loyal F., Life and letters of David
Glasgow F. (New-York 1880); Mahan A. F., Admiral F. (London 1893); Reményi
Antal, New Orleans bevétele (Budapesti Szemle 1893).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|