Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
faszén char
faszén charcoal
faszén wood char
faszénégeté... char
faszénégeté... charring
faszénesíté... carbonizati...
faszenet ég... hibachi
faszénítés carbonizati...

Magyar Magyar Német Német
faszén Holzkohle (...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Faszén

többféle célra szokták használni. Legközönségesebben mint tüzelőszert alkalmazzák, különösen az ércek olvasztásánál, a fémek finomításánál, tisztításánál s feldolgozásánál. Ezen célra a tökéletesen kiégetett, tömör és nehéz szén a legjobb. A gyors és nagy hő mellett előállított, u. n. tulégett szenet, mely könnyü és likacsos, a tisztátlan, rossz izü és szagu folyadékok átszürésére használják; a vörös szenet pedig lőpor gyártására stb. A szénitő rakásokban (bogsában) tökéletesen kiégetett szén ugyan általában mindig fekete, likacsos, aránylag könnyü, de a mellett elég szilárd, szag és iz nélküli anyag, melyen nemcsak az évgyürük stb., hanem a fadarab alakja is világosan látható; mindamellett a szénnek műszaki, nevezetesen pedig tüzelő célokra való jósága igen különböző lehet, mi azonban könnyen felismerhető rajta. Az ismertető jelek a következők: 1. A szén szine, törése és szilárdsága. A jó szén friss törési lapja acélkékbe játszó fekete szinü és erősen fénylő; törése kagylós és az ujjat megtapintásnál nem festi meg. Szilárdsága nagy, mert nehezen törhető szét; kemény tárggyal megütve cseng, mely hang a szénmérésnél is könnyen észrevehető. 2. A szén fajsulya. A fs. a szénnél, mint a fánál is, a jóság mértékeül vehető. A friss szén - amint az a szenítő rakásból kikerül - fajsulyának határait 0,14 és 0,22 közt fekvőknek vehetjük. Ha ellenben a szén hosszabb időn át a levegőn hever, nagy nedvszivó tulajdonságánál fogva 8-12% vizpárát bir a levegőből felvenni. Ilyen szén fajsulyát azután, ha kemény fából való, átlagosan 0,24-gyel, ha lágy fából származott 0,16-tal vehetjük. Még nagyobb a szén sulynövekvése, ha vizzel érintkezik. Ebből már pár perc mulva 25-30%-ot képes felvenni. Mind a két körülmény fontos a gyakorlatra nézve, p. ha a fuvarbér v. pedig a szén vételára a suly után fizettetik. 3. A szén égése és hatásossága. A jó szénnek láng és füst nélkül kell égni s egszersmind nagy és tartós meleget kell adni. A jó szén nehezebben gyulad meg, mint a tulégett. Az ide vágó kisérletekből kitünik, hogy különböző fanemekből nyert szén, ugyanazon általános suly mellett, karbontartalomban és tehát tüzerőben is tekintetbe vehető különbséget nem mutat; ellenben magától értetődik, hogy ugyanazon ürfogat mellett a sulyosabb szénnek nagyobb a tüzereje. Egy kilogramm F.-nek átlagosan 7500 hőegység (kaloria) felel meg. A faszén hamutartalma, csekély mennyisége folytán (1-2%) a szén tüzhatásosságát nem módosítja. A mi végre a szénkihozatalt, azaz azon viszonyt illeti, melyben a nyert szén akár suly, akár terime tekintetében - az előállítására szükségelt fához áll, mondhatjuk, hogy az általában a fenyőfánál nagyobb, mint a lombfánál; a lágy lombfánál kisebb, mint a fenyőfánál, de nagyobb, mint a kemény lombfánál. Az eredményt már jónak neveztethetjük, ha a terime szerinti szénkihozatal a lombfánál 45-50%, a fenyőfánál pedig 55-60%-nyi. Suly szerint adnak a lombfák legjobb esetben 20-22%-ot, a fenyőfák pedig 23-26%-ot.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is