Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Fátra... ----

Magyar Magyar Német Német
Fátra... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fátra

a Kárpátoknak két jelentékeny hegyláncolata Magyarország ÉNy-i részében. 1. Kis-F., az a hegyláncolat, mely Fehér és Fekete Árva összefolyásától kezdve először az Árva és Varinka, azután egyfelől a Vág, másfelől a Turóc és Nyitra völgyei közt ÉK-ről DNy-ra huzódik s a galgóci hegyekkel végződik. Ezen hegység, mely a Kárpátok leghosszabb láncolatai közé tartozik, ÉK-DNy-i irányban minegy 160 km.-nyire nyulik, szélessége 10 és 40 km. közt változik. A hegység földrajzi tagozódásánál fogva több szakaszra oszlik, melyek geologiailag is különválnak. Legészakibb tagja a Fehér és Egyesült Árva kanyargásától befogott s Ny-felé a zazrivai mély völgyig terjedő, többnyire lapos hegyhátakból álló s 1345-ig emelkedő Árvai Magura (l. o.). A zazrivai völgyön tul a hegység hirtelen magasabbra emelkedik s az eddiginél zordabb s szaggatottabb jelleget vesz fel; ez a szakasza, mely a zazrivai völgy, a Varinka és a Vág völgyei közt terül szét, a tulajdonképeni Kis-Fátra vagy Kriván-Fátra csoportja. Főgerince a Vág folyóval párhuzamosan ÉK-ről DNy-ra csap s közvetetlenül a zazrivai völgy felett a vadregényes és szaggatott Roszudecben 1606 m.-ig emelkedik. Innen a gyalogfenyővel s havasi legelővel borított alpesi jellegü széles gerinc nagyobb kanyargásokkal DNy-felé csak s egymást követik jelentékeny csúcsai, minők a Stoh (1608 m.), a Kleb (1644 m.), a Kis-Kriván (1711 m.) mint az egész Kis-F. legmagasabb csúcsa, a Fátra-Kriván (1669 m.) és a Szuchy (1468 m.), melyen tul a magasság gyorsan gyökken s a hegység a Vág sztrecsnói szorosnál hirtelen véget ér. A meglehetős széles gerinc É- és D-felé rövid s meredek erdős ágakkal ereszkedik, melyek közé keskeny s mély völgyek vágódnak be. Helyenként óriási sziklacsoportok fordulnak elő, ezek közül legnevezetesebb a Vrátna (l. o.) nagyszerü sziklaszorosa Tyerhovától délre, a Roszudec és Szuchy sziklaképződményei stb. Nevezetes a D-i oldalon a Vágra nyiló suttói völgy 40 m. magas vizesése s a felette levő Mózes-forrás. Természeti szépségekben e hegység igen gazdag s a Kis-Krivánról nyiló kilátás a legszebbek közé tartozik az országban. A hegységen keresztül csak nehezen járható turista-utak vezetnek, s csak a Magyar Turista-Egyesület fennállása óta keresik fel e vidéket sürübben a turisták. Geologiai alkata igen bonyolult; főtömege gránit, de É-on nagyobb kiterjedésben lép fel a dolomit (Roszudec), mészkő (Vrátna völgye), eocén márga és homokkő. A regényes sztrecsnói szoroson tul, mely a Kis-F.-t ketté hasítja, a hegységnek több, egymástól jól elkülönített tagja következik; első sorban a Rajcsanka és Turóc völgyei közt a Veterna-hola vagy Rajeci havasok (l. o.) egységes jellemü, hosszura nyuló, rövid águ csoportja a Mincsol (1364 m.) és Klak heggyel (1353 m.). E csoport gránitalapra támaszkodó kristályos palákból áll s igy geologiai szerkezetét illetőleg a Vág-jobbparti Kis-F.-val egy. A facskói hágón tul Ny-felé a Strazsó (l. o.) csoportja (1214 m.) következik, mely leginkább juraképletekből áll: ettől É-ra a Manin és Szulyói (l. o.) hegycsoport (891 m.), a páratlan szépségü Maninhasadékkal és a Szulyói völggyel; a Kis-Magura (1162 m.) a Nyitra és Bellanka völgyei közt; a gránit, gnájsz és kristályos palákból felépült Rókosz (1010 m.) az utóbbitól Ny-felé (leginkább kréta és eocén képletekből), végül az Inovec (l. o.) csoportja (1042 m.) Trecséntől D-re, melynek utolsó ágai Galgócnál vesznek a lapályba.

2. Nagy-F., a Vág völgyétől kezdve egyfelől Turóc és Nyitra, másfelől a Revuca és Garam völgye közt mintegy 130 kméter hosszuságban és 30-40 km. szélességben terül el s délfelé a nyitrai Zobor heggyel ér véget. Északi részei gránitból állanak, D-i részei hatalmas mészkőhegységet alkotnak. Legészakibb a Vág, Revuca és Turóc völgyeitől határolt része, a tulajdonképeni Nagy-F., mely a lubochnai völgy által egymástól elválasztott két párhuzamos hegyláncból áll; a Ny-iban a Vág kralováni szorosa mellett emelkedő Kopa (1181 m.), továbbá a Klak (1395 m.), Jarabina (1314 m.), Stefanova (1295 m.) és Javorina (1330 m.), a K-iben a Tlusztahora (1211 m.), Siprum (1463 m.), Smrkovica (1488 m.) és Rakitor (1568 m.) ormaival. A két hegylánc az 1533 m. magas Ploskában egyesül s innen a főgerinc 1400-1500 m. magaságban D-felé csap, a legnagyobb magasságát a Pusztalőja (1586 m.), Osztredok és Krizsna (1575 m.) csúcsaiban érve el. Ettől d-re hirtelen hanyatlik a stubnya-hermaneci hágó (891 m.) felé, mely a körmöcbányai hegycsoporttól (l. o.) választja el, mig K-felé a Krizsnához csatlakozó Sturec hágó (1010 m.) álasztja az Alacson-Tátra hegységtől. A Nagy-F. ágait leginkább erdők borítják, de a legmagasabb gerincek kiterjedt havasi legelők. Oldalágai keskenyek és meredekek, völgyei jobban vannak népesítve mint a Kriván-Fátra hegységei. A Nagy-F. többi tagjai a Landlovai völgyön tul emelkedő Ptácsnik (1346 m.) csoportja (l. o.), a Tribecs hegycsoport (l. o.), a Zobor hegység (587 m.) és a Körmöcbányai hegycsoport (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is