Fátyolkafélék

(állat, Hemerobiidae), a recés szárnyuak rendjébe a Platipterák csoportjába tartozó rovarcsalád. Csápjaik vékonyak és hosszuak, szemeik gyöngyszerüek, fátyolszerü szárnyaik egyenlők és finoman recézettek, álcáik a hangyalesőkéhez hasonlók. Körülbelül 30 faja ismeretes, melyek közül hazánkban mintegy 14 faj él. Nevezetesebbek: Chrysopa perla L., gyenge alkotásu rovarka, gyöngyszerü szemekkel - innét a neve is - hosszu és széles szárnyai gyengébbek a legfinomabb gazenál, teljesen átlátszók, kékeszöld szinüek, feje sárgás, lábai barnák. Hossza 11 mm., a mellső szárny hossza 13-15 mm. Északi- és Közép-Európában él, májustól szeptemberig röpköd utak szélein, kertekben és erdőkben. Hosszu nyelü petéit a fák és cserjék leveleire erősíti. Álcája fahéjszinü, citromsárga hátsávval, alul sárgásfehér, gyéren szőrös. Levéltetvekkel táplálkozik, amiért is hasznosnak mondható, 14 nap mulva gömbszerü gubóba bábozza be magát, melyből az állat 3 hét muva kél ki. Évenként több nemzedéke él, a legutolsó áttelel. Hemerobius elegans Steph., feketebarna, mellső szárnyai barnák számos fehér folttal és fekete erekkel, hátsó szárnyai szürkések barna erekkel. 4 mm. hosszu, mellsőszárny hossza 4-5 mm. Egész Európában nyári hónapokban árnyas, bokros helyeken mindenütt igen közönséges.

Forrás: Pallas Nagylexikon