Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Fay... ----

Magyar Magyar Német Német
Fay... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fay

1. József, német festő, szül. Kölnben 1813., megh. Düsseldorfban 1875. Düsseldorfban és Párisban képezte ki magát. Első nagyobb műve Sámsont és Delilát ábrázolta (1840). Nagy tetszést keltettek annak idején az elberfeldi városházán festett freskóképei (A germán nép ősi története), de utóbb abbahagyta a monumentális festészetet, végre pedig kizárólag genreképeket festett. Ismertebb képei: Thisbe, Rómeó és Julia, Margit a börtönben stb.

2. F. Károly Sándor, francia tábornok és katonai iró, született Pains-Jean-Piedde-Port-ban (Alsó-Pirénées). Pondicherryben nevelkedett, hol atyja tengerészeti kapitány vala. 18 éves korában a st. cyri katonai iskolába lépett, honnan 1847. a törzskarhoz hadnaggyá nevezték ki. Miután egy ideig a Pireneusok geografiai felvételével foglalkozott, Afrikába került, 1854. pedig mint Bosquet tábornok hadsegéde résztvett a krimi hadjáratban. 1864. egy lovas század parancsnoka s 1870. alezredes lett a rajnai hadseregben. 1868-69. különböző küldetésekben Németországban volt, hol különösen a porosz katonai viszonyokat tanulmányozta, és ezután a hadügyminisztériumban a törzskari iroda szervezésével bizták meg. 1870-71. Bazaine hadosztályában szolgált s Metzben hadi fogságba került. 1879. szolgálaton kivüli minőségben államtanácsos lett, 1883. pedig hadosztály-parancsnok Grenobleban. 1890. a nantesi hadtestnek lett parancsnoka. 1892. pedig nyugalomba vonult. Művei: Souvenirs de la guerre de Crimée (1867); Etude sur la guerre en Allemagne en 1866 (1867); Etude sur les opérations militaires en Boheme en 1866 (1867); De la loi militaire (1870); Journal d"un officier de l"armée du Rhin (Brüsszel 1871); Projet d"organisation et de mobilisation de l"armée française a propos d"un ordre inédit de mobilisation de l"armée prussienne (1873).

3. F. Tivadar Sedgwick, é-amerikai iró és diplomata, szül. New-Yorkban 1807 febr. 10. Eleinte ügyvédeskedett, mint a New-York Mirror szerkesztője lett; több költeményt és novellát irt, 1837-53. követségi titkár volt Berlinben, 1853-1861. miniszteri ügyvivő Bernben. Azóta Berlinben és Muskauban élt. Művei: Dreams and reviers of a quiet man (1832); The minute-book (1833); Norman Leslie (1835; a régi New-Yorkból való történet, mely a szinpadon is nagy sikert aratott); Sidney Clifon (1849); Countes Ida (1840); Shakespeare in France (1893); Views of christianity (1856); History of Switzerland (1860); Great outlines of geography (3. kiad., 1869); First steps in geography (1873) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is