A. F. egy álló tengely , melynek felső végére
a korongfej, alul pedig a nagy lendítő korong van ráerősítve, melyet a
munkás lábával taszít. A munkás a gyorsan forgó korongra a készítendő tárgyhoz
szükséges agyagmennyiséget teszi és mindkét kézzel a korong közepére szorítja.
Ezután két hüvelykujját az agyagkup közepébe nyomja, miáltal ür keletkezik és
elkészül a tárgy feneke. A vastag agyagfalat belül balkezével, kivülből jobb
kezével nyomogatva, felhuzza az edény falát , mialatt a korong
mindig forog. Munkaközben, hogy az agyag a kézhez ne ragadjon, hig iszappal
megnedvesíti a tárgy felületét és végre simítja a fakéssel (háromszöggel).
Mivel az agyag minden nyomásnak enged, a munkás bármi alakot adhat az edénynek.
A korongozott tárgyat végre dróttal levágja a korongfejről. A megszikkadt
edényre csak utólag ragasztják hig agyagiszappal a külön készített füleket. A
finomabb agyagárukat, hogy egyformák is legyenek, gipszmintákban formálják. A
likacsos gipszmintában, mely magába szivja a vizet, megkeményedik gyorsan az
agyag, összehuzódik és az edény leválik a mintáról. Lapos, egyszerü tárgyak
mintája egy darabból áll, öblös tárgyak mintája pedig két vagy több darabból
is, melyeket az u. n. köpönyeg tart össze. Egyszerü tárgyakat, p. tányért
akként készítenek, hogy agyaglepényeket vágnak, a tányérmintát a korongra
teszik és a lepényt szivaccsal rányomják. A tényér külső, azaz alsó felületét
fából vagy sárgarézből készített sablonnal alakítják. Hogy a tányér mind
egyforma vastag legyen, a sablont az u. n. bakra erősítik (6. ábra) és
előzetesen ugy állítják be, hogy a sablontartó leszorítván, a kellő
falvastagság meglegyen. Mélyebb edényeket és öblös tárgyakat akképen
készítenek, hogy vastagfalu edényt szabadkézzel korongoznak, a gipszmintába
teszik és szivaccsal annak falához nyomják, a megfelelő sablonnal pedig
formálják az edény belső felületét . Jobban berendezett
gyárakban a korongot mekánikai erővel hajtják. A mekánikai korong,
melynek forgatását a munkás tetszőlegesen szabályozhatja.Tengelyen fel- és
letolható a korong, melyet az emelőrudra erősített ellensuly , a
szijkorong által hajtott dörzskorong közepére emel. Ebben az állásban a
munkakorong nem forog. A munkás megindítja a munkakorongot azáltal, hogy
lábával
lép, és minél lejebb huzza a korongot, annál gyorsabban forog a
munkakorong. Igen mély edényeket és öblös edényeket a közönséges bakkal
felszerelt mekánikai korongon nem készíthetnek. E célra szolgál
a korong. A korongfej, melyre a gipszmintát helyezik. Felette a
sablontartó rudhoz erősítve, melyet ellensuly tart. Mély edényeket
akképen formál a munkás, hogy ruddal a sablont függőlegesen lenyomja. Ha
ugyanazzal a készülékkel öblös edényeket készítenek, a sablontartót előzetesen
körül forgatván, a munkakorong tengelyéhez excentrikusan állítják be
x állásában a sablon betolható a minta belsejébe, mely azután kifelé
fordítva, y állásban formálja az edényt, és visszafelé fordítva, megint
kihuzható. A fogó csavarral a sablontartó rudjához a készítendő edény
mélységének megfelelően ugy állítható be, hogy a chablont csak a kellő
mélységig lehet lehuzni. Ovális edények formálására szerkesztették a
alatti korongot. A korongfej szánkához van erősítve, mely b korongon
ide-ode csuszhat. A szánkához két fémrud a a van erősítve, mely a
munkaasztalhoz csavarható gyürüvel érintkezik. Ha a gyürü a korong
tengelyéhez centrikusan van beállítva, a szánka nem mozoghat, és a korongfej
körben jár, de ha a gyürüt, mely résben eltolható, a tengelyhez excentrikusan
állítják be, akkor a korongfej forgatás közben ide-oda menvén, ovális mozgást
végez. A formált tárgyakat szikkadt állapotukban még leesztergályozzák,
kisimítják és végre felszerelik, azaz a füleket, kiöntő csöveket stb., melyek
külön készülnek, hig agyagpéppel ráragasztják. Diszesebb s nagyobb tárgyak,
szüknyilásu vázák stb. két vagy több darabból is vannak összeillesztve. A külön
készített részeket u. n. bőrkeménységü állapotukban agyagiszappal ragasztják
össze. Ilyen tárgyakat, melyeknek szük nyilásán keresztül a munkás kezével már
nem nyulhat be, különben önteni is lehet. Öntött agyagedények.
Forrás: Pallas Nagylexikon