Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Fazekas Mih... ----

Magyar Magyar Német Német
Fazekas Mih... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fazekas Mihály

Debrecen, 1766. jan. 6. - Debrecen, 1828. febr. 23.

Költő, botanikus

A Csokonai köré csoportosuló írói kör később legeredetibbnek tartott tehetséges költője egy debreceni gyógykovács gyermekeként látta meg a napvilágot 1766-ban. Már korai tanulmányai alatt a debreceni kollégiumban olyan neves tanárok tanították, mint a természettudós Hatvani István, ami nagy hatással volt fiatal Fazekasra.

A kollégium befejezése után, 1781-ben úgy dönt, hogy beiratkozik a teológiai akadémiára, de egy évvel később már ki is marad az iskolából, mivel beáll közhuszárnak. Kezdetben Galíciában és Lengyelországban szolgált, később részt vett többek között az 1788-ban a törökök ellen vezetett moldvai hadjáratban, ahol meg is megsebesült. 1791-től másfél évet Galíciában töltött ezredével, ahonnan Franciaországba vezényelték.

Apja 1796-ban bekövetkezett halála után, bár főhadnagyi kinevezését megkapja, lemond a hadseregről, leszerel és hazaköltözik Debrecenbe, ahol visszavonultan él és legtöbb idejét a költészetnek és a botanikának szenteli. 1806-tól városi adópénztárosnak nevezték ki, majd egy évvel később esküdtnek választották, mindemellett 1823-ig a Kollégium pénztárnokaként is dolgozott.

Időközben szoros barátságot kötött Földi Jánossal és szoros kapcsolatot tartott fenn Csokonai Vitéz Mihállyal is. Életének fő művét, a Ludas Matyit 1804-ben fejezi be. A hexameteres elbeszélő költemény, egy eredeti magyar rege négy levonásban. A mű végül Kerekes Ferenc révén kerül csak kiadásra 1815-ben Bécsben, Fazekas megkérdezése és beleegyezése nélkül. Az átdolgozott, végleges változat végül szintén Bécsben jelent meg két évvel később. A Ludas Matyi azóta több mint 40 további kiadást ért meg. A műben Fazekas rendkívül hitelesen és életszerűen mutatja be a 18. és 19. sz. fordulójának legfontosabb társadalmi problémáját, a nemesség és parasztság ellentétét.

Szintén Fazekas nevéhez köthető a kor irodalmi életében megszokott irodalmi vita, melyet 1806-ban éles vita melyben Kazinczy Ferenccel folytatott Csokonai sírfelirata felett. A kor irodalmi lapjaiban és magánlevelezésekben lefolytatott vita, ma Árkádia-pör néven ismeretes.

A költészet mellett aktívan foglalkozott botanikával is, ő és sógora, Diószegi Sámuel együttműködése révén született meg a Földi János elgondolása alapján készített Magyar Füvész Könyv, mely az első magyar nyelvű növényhatározó, Linné rendszere alapján. 1819-től haláláig szerkesztette az évenként megjelenő Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket s a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is