Fázis

(gör.), általában jelenti valamely tünemény külömböző stádiumát. - F. a csillagászatban a hold és bolygók fényváltoztatása, amint azt a Nap, Föld és Höld vagy bolygó kölcsönös állása maga után vonja. Aszerint amint mi a Földön a Hold- vagy bolygóknak a Nap felé fordított, tehát megvilágított és igy fénylő oldalát egészen v. csak részben v. épen nem látjuk, a Holdat, illetve bolygókat is nagy korong v. sarló alakjában, v. épen nem látjuk. Legszembetünőbbek a F.-ok a Holdnál (l. Hold). A Merkus és Vénusz F.-ait már csak messzelátóval észlelhetjük, a Vénuszét aránylag gyengébb messzelátóval is már megláthatni. E két bolygó legnagyobb fényessége azonban nem esik össze a teljes korong F.-ával, hanem a sarló-alakuval, a Naptól való távolság különbsége folytán, Marsnál már sokkal csekélyebb a fázis, a megvilágított rész az átmérő ⁷/₈ részére terjed. Általában F.-nak ugyanazon tünemény egymást követő részeit nevezzük; a fizikában p. a rezgés F.-ról szólunk.

Forrás: Pallas Nagylexikon