Fecskefélék

(Hirundinidae, a verébalkatuak rendjébe, az éneklők alrendjébe és a hasadtcsőrüek csoportjába tartozó madárcsalád. Többnyire kis, szélesmellü, rövidnyaku és laposfejü madarak, melyeknek csőre lapított, háromszögletü, egészen a szem aljáig hasadt, igen kitágítható és igy különösen alkalmas a levegőben repülő rovarok megfogására. A csőr tövén oldalt találhatók a kerek orrlyukak. Szárnyaiban az evezőtollak igen hosszuak, a mi világosan elárulja, hogy kitünő és bámulatos kitartásu ropülők. Egy házi fecske óránként 75 km.-nyi utat is képes megtenni. Csak 9 elsőrendü evezőtollal bir, melyek közül az első a leghosszabb. Farka közepe mintegy ki van csipve, azaz villás. tollas lábai gyengék, 4 ujjuak, hosszu karmos ujjaival ügyetlenül jár, ellenben jól tud kapaszkodni. 9 nemből mintegy 90 faj ismeretes, melyek az egész földön, kivévén Ausztráliát, el vannak terjedve. Hazánkból 3 faj ismeretes. Igen hasznos madarak, az embernek a kártékony rovarok pusztítása által nagy hasznot hajtanak. A levegőben nyilsebesen röpülve fogják a legnagyobb ügyességgel a különböző rovarokat. Hasznosságuknál fogva egyes fajait mint igazi házi barátot szeretjük és véteknek tartjuk akár őt, akár fészkét bántani. Vándormadarak. A mérsékelt égövi fecskék Afrikában vedlenek. Földből, sárból, melyet nyálukkal tapasztanak össze, építenek mesteri fészket, vagy pedig a földbe lyukat ásnak. Tojásuk fehér v. vörösen pontozott. Fészeklakók. Spanyol- és Olaszországban ezrenként fogják és husát eszik.

Ide tartoznak: a házi fecske (Hirundo urbica, Chelidon urbica Boie). Karcsu testét sima, fényes toll fedi. Háta acélkék, hasa, begye és farktöve fehér vagy kissé vörhenyes. Farka egyszinü, fekete, 14 cm. nagy, farkhossza 7 cm., szárnyhossza 10 cm. Europában, Szibériában és É.-Afrikában él. Csicsereg. A házi fecske nálunk a tavasznak egyik legbiztosabb hirnöke. Amint tavasszal melegebb vidékekről megérkezik, azonnal nagy gonddal és műérzékkel a házakban jól védett helyeken - többnyire az ereszek alatt - gömbalaku fészket készít, melynek anyagát agyagból vagy sárból mindkét szülő apródonként hordja és a szájából vett nyállal ragasztja össze. A fészekbe oldalt kis kerek nyilás vezet és belseje tollal és pehellyel van puhára kirakva. 5-6 hófehér tojást rak, melyeket 13 nap alatt csak a nőstény költ ki. Ami alatt a nőstény ül, azalatt a him hord neki ennivalót. A gyámolatlan, csupasz kicsinyeket a szülők a legnagyobb gonddal és szeretettel ápolják és táplálják. Évenként kétszer is költ. Ősszel, szeptember hóban, rendesen a kisasszony napja körül (szept. 8.) a fecskék csoportosulni kezdenek és kisebb-nagyobb csapatokban elhagynak bennünket, hogy melegebb vidékekre - Déleurópán át - Afrikába költözködjenek. Nevezetes, hogy tavasszal mindegyik pár ugyanazon helyre tér vissza, ahol az előbbi évben fészkelt. Bennük tehát nemcsak a müösztön, hanem még az emlékező tehetség is nagy mértékben ki van fejlődve. - A parti fecske (H. riparia, Cotile riparia L.). Háta szürkésbarna, hasa fehér, mellén világos szürke szalaggal, csőre lapos, finom heggyel. Szárnyainak hegye a farkon tulesik. Farka egyszinü, nem foltos. Nagysága 13 cm.; szárnyhossza 10 cm., farkhossza 5 cm. Európában, Szibériában, É.-Afrikában a magas partu vizek mellett társasan él és vagy itt készítik sorban kis, igen csinos fészkeiket, vagy pedig a vizek közelében található kis homokgödrökben is fészkelnek. Évenként többnyire csak egyszer költenek. A nőstény egyszerre 5-6 hófehér tojást rak. A vizek felett ige alacsonyan röpül. Hazánkban ritkább, mint az előbbi faj. - Füsti fecske (Hir. rustica L.). Háta acélkék, homloka, torka vörösbarna, hasa vörösesfehér. Orrlyukai kicsinyek és részben hártyával fedvék. Hosszuujju lábai csupaszok. Villás farkában a kormánytollak szuronyalakuak, a két középsőn kivül a többi rendesen fehéren foltos. Nagysága 18 cm., szárnyhossza 12 cm., farkhossza 9 cm. Leggyorsabban repülő fecskefaj; az óvilágot lakja. Ápriltól októberig hazánkban is található, télre Dél-Afrikába és a Szundaszigetekre vonul. Fészkét 8 nap alatt készíti és leginkább csűrökre, istállók gerendáira rakja. Bemenete fölül van. Az ilyen fészket azután több éven át használja, amennyiben tavasszal kijavitja. A nőstény májusban 4-4 fehér, szürke-barnán pettyezett tojást rak, melyeket 12, illetőleg kedvezőtlen viszonyok közt 17 nap alatt költ ki. Másodszor augusztusban költ. - A szikla-fecske (H. rupestris Boie) háta barnaszürke, hasa piszkosfehér, középső kormánytollait kivévén, farka fehéren pettyes. D.-Európa, Ázsia és Afrika sziklás hegyei közt él. Fészkét a sziklák közé tetőirányos repedésekbe, mélyedésekbe rakja. 15 cm. nagy. A fecskéknek az ó-korban körülbelül ugyanoly mitologiai jelentésük volt, mint a kakuknak, amennyiben tavasszal áldást, télen nagy szerencsétlenséget hoztak.

Forrás: Pallas Nagylexikon