Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
fedél cap
fedél cover
fedél lap
fedél lid
fedél roof
fedeles lidded
fedeles fém... tankard
fedeles nyí... bunker scut...
fedeles zse... hunter
fedelesszár... elaterid
fedelet fel... to prize a ...
fedelet fel... to prize a ...
fedéllel zá... scuttle
fedélprés arming pres...
fedélszék a... heel
fedélzet board
fedélzet deck
fedélzet platform
fedélzet shipboard
fedélzet a ... forecastle ...

Magyar Magyar Német Német
fedél Dach (s)
fedél Klappe (e)
fedél Schauer (r)...
fedél alá k... unterkommen...
fedélzet Deck (s)
fedélzet (h... Verdeck (s)...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fedél

egy épület betetőzése, mely azt fölülről eső, hó, nap stb. ellen védi. A F. tehát igen lényeges alkotórésze az épületnek s igy szükséges, hogy annak alakja első sorban a klimatikus viszonyoknak megfelelő, másodsorban az épület stilusával összhangzó legyen és azonkivül még a fedőanyag minémüségéhez is alkalmazkodjék. Esős éghajlat alatt a viz levezetése miatt a F.-nek meredekebbnek kell lennie, mint csapadékban szükölködő vidéken; a klasszikus stilus épületeinek F.-e alacsonyabb mint a csúcsívesé. A nád-F. magasabb mint a cserép-F., a facement-F. alacsonyabb a zsindely-F.-nél stb.

Az ősemberek lakóhelyei - a barlangokat kivéve - bizonyára nem állottak eleinte másból, mint egy, a földre helyezett F.-ből, mely sátoralakban borult az alatta menedékhelyet találó családra. A F. később a föld helyett fa- vagy kőfalakra helyezkedik és valóságos háztetővé válván, a legkülönbözőbb alkokat veszi föl. A szárazabb és melegebb keleti és déli vidékek ház-F.-ei egészen laposak voltak és maradtak napjainkig is; fölül téglával vagy kőlemezekkel vannak burkolva, sokszor még egy földréteggel is befödve, az udvar felé alacsonyabb, az utca felé pedig magasabb mellvéddel ellátva. Az esőviz egy középső csatornán át az udvarba folyik. A háznépe - különösen esténként - ezeken a F.-eken tartózkodik, hogy a friss levegőt élvezze, egyék, fürödjék, aludjék, amiért is azok sokszor bassinekkel, fürdőkkel, kertekkel stb. vannak ellátva. A görögök ház-F.-ei szintén meglehetős laposak voltak és az első időkben az utcára erősen kiugortak: ez a kiugrás elsötétítvén az utcákat, már Aristides, Themistokles és az areopág által eltiltatik. A későbbi palotáknál a F.-ek oszlopsorokkal, szobormüvekkel stb. diszíttetnek és kiugró erkélyekkel tagoltatnak. A templomokat lapos egyenoldalu nyereg-F.-lel tetőzték, a két végén szoborcsoportozatokkal diszített oromzattal. A római lakóházak is lapos F.-üek voltak, éppen csak annyi eséssel, hogy az esőviz leszaladhasson; sokszor azokat egész befásított kertekké alakították át. A császárság idejében a ház-fedelet a templomtetők mintájára oromzatosan kezdették kiképezni. A római templom F.-e szintén egyenoldalu nyeregfödél, de jóval magasabb mint a görög templomé; a két oromzat igen gazdag és tömött szobrászati diszt kapott. Az ó-keresztény bazilika középmagasságu nyereg-F.-ének szerkezete igen gyakran alulról látható volt; a román házak F.-ei erősen kiugortak, mig a csucsives stilus lakóházainak F.-ét a nagy magasság, a meredek F.-lejtő jellemzi, mely az utcai részen lépcsőzetes szélü oromzattal lesz takarva. Az olasz renaissance a lapos F.-eket kedveli, melyeket sokszor attika vagy balusztrád mögé rejt; a francia és német renaissance azonban megtartja a magas F.-eket, azokat mindazonáltal valamivel alacsonyabbra vévén, mint a csúcsives stilus. A barokk korszakban jönnek divatba a különböző egyenes és görbe siku Mansard-F.-ek, melyek hazánkban is csakhamar kiküszöbölik renaissance házaik lapos F.-ét és csorbázatos attikáját, ugy, hogy azok egészen a jelen század elejéig jelentékenyebb magánépítkezésünkre tipikussá válnak.

Minden F. lényegileg 2 részből áll: a F.-héjból (l. o.) és az azt alátámasztó F.-szerkezetből vagy F.-székből (l. o.). Külső alakja szerint a F. állhat csak egyenes sikokból, csak görbe sikokból és egyenes és görbe sikok kombinációjából; igen ritka, hogy a F.-nek u. n. torz-síkja is legyen. Akár egyenes, akár görbe sikokból álljon a F., a sikok elrendezése szerint lehet ismét: a) egyenlő oldalu nyeregfödél két egyenlő hajlásu nyeregsikkal, alul két, ugyanazon magasságban levő ereszvonallal, fölül a taréj- v. gerinclal. Vannak még egyenlőtlen hajlásu nyereg-F.-ek és olyanok is, melyekben a két ereszvonal nem fekszik egy magasságban; b) a félnyereg-F. , mely csak egy nyeregsikból áll; c) a sátor-F. , ha két egyenlő nagyságu nyereg-F. derékszögben keresztezi egymást; ennek a F.-nek 4 ereszvonala van, melyek egy sikban feküsznek és gerinc helyett egy csúcspontja; d) a gerines sátor-F. , melynek 4 sikja nem metszi egy pontban egymást, hanem fölül meghagyják a gerincat; ennek a F.-nek is 4 egy sikban fekvő ereszvonala és egy gerince van; e) a csonka nyereg-F. , melynél a nyereg-F.-nek oromcsúcsai egy kontysikkal le vannak ütve, ennek a F.-nek tehát 2 hosszabb és 2 rövidebb és nem egy sikban fekvő ereszvonala és egy gerince van; f) a Mansard-F. az ilyen nevü francia építész után elnevezve , összetett F., mely egy meredekebb alsó és egy laposabb felső F.-ből áll; g) kúp-F. (l. 7. ábra), mely nem egyéb mint egy sátor-F. kerek alapidomon. Mindezen F.-nemek ives F.-ekből összeállítottak is lehetnek; ha ives sátor-F.-et szerkesztünk kerek v. szabályos sokszögü alapidomon, akkor az kupola-F. lesz . L. még Facément-fedél és Fémfedél.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is