Fedélzet

(ném. Deck, ol. coperta, ang. deck), igy hivják a hajókon a keresztgerendákat (fedélzeti gerendák), a vizszintesen nyugvó azon fafelületet, mely a hajónak belüregét fedi és azt megfelelőleg több vagy kevesebb vizszintes részre (emeletre) osztja. Kis hajóknak csak egy, nagyobbaknak két, sőt több F.-ök van, sőt voltak nagyobb hadihajók (sorhajók), melyeknek 4, sőt 5 tejes F.-ok is volt egymás felett. Közvetlen a hajótő felett van a hajóür, kereskedelmi hajóknál a rakomány, hadi járműeknél a különféle hajófelszerelési tárgyak raktározására, erre következik a legalsó F., az ugynevezett fedélköz (l. o.), amely személyszállító gözösökön a 3-ad osztályu utasoknak, a hadihajókon a legénységnek szolgál lakó- és alvóhely gyanánt; ezt követi azután az első ugynevezett felső fedélzet. Fregatta vagy sorhajókon, sőt a jelenkor nagyobb hadihajóin is a fedélköz felett alkalmazzák az ágyuk elhelyezésére szolgáló F.-eket, melyeket üteg F.-nek hivnak és amelyekből egykori sorhajókon három is volt egymás felett és csak azután következett a felső vagy fő-F. Némely hajókon a fő-F. felett is találhatók egyes F. részek, melyek azonban a hajó egyébkénti erős építéséhez képest sokkal könnyebb szerkezettel birnak és részben a fő-F.-en elhelyezett tárgyaknak és a szolgálatban álló legénységnek az idő viszontagságai ellen való megvédésére, részben pedig a fedélzetre épített hajókamarák tetőzete gyanánt szolgálnak. Ilyen F. a hajó előrészén az előbástya-F., a hajó hátsó részén pedig a sánc- vagy tatbástya-F.

A F. hosszu keskeny és lapos fadarabokból, a fedélzeti burkony- vagy palánkból áll, melyek a hajó hosszvonalában futva, a keresztbe fektetett fedélzeti gerendákra nehezednek és egymással még rézsut fekvő vaspántokkal köttetnek össze. Ujabbkori hadihajókon ezen pántokat sokszor páncéllemezek helyettesítik (páncélfedélzet). Szigoruan véve a F. nem lapos, hanem domború, vagyis közepe emelkedett azon célból, hogy a F.-en összegyülemlett eső- vagy tengerviz arról lefolyhasson. Kereskedelmi hajókon léteznek még mozgó-F. is, melyek leginkább a rakodás és az áruk helyberakásának megkönnyítése végett eltávolithatók, esetleg magasabbra emelhetők v. mélyebbre is sülyeszthetők, továbbá sülyesztett részfedélzetek, melyek a hajótisztek és legénység lakhelyeinek célszerü elhelyezése végett rendesen a fedélköz és a főfedélzet között építtetnek. Nagyobb gőz- és hadihajókon még szabadon egyszerü cobrokon álló F. (palló-F.) és a hajó párkányzatán futó galeriák is vannak, melyek részint a könnyebb közlekedésnek céljaira, részint pedig a fő-F.-en tartozkodó utasoknak sétahelyiségeül szolgálnak.

F., a német Bord, az olaz bordo, vagy az angol aboard fordítása gyanánt gyakran használt kifejezés, azonban nem egészen helyesen, amennyiben ezen idegen szvak tulajdonképen a hajótestnek legmagasabban fekvő részét, vagyis annak párkányzatát jelentik (igy mondja a német: über bord fallen, werfen), a technikai beszédmodorban pedig az egész hajó, a maga teljességében értendő ezen szavak alatt (igy: essere a bordo, a hajón lenni, amelyből még nem következtethető, hogy az a valaki vagy valami éppen a fedélzeten van, vagy kell hogy ott legyen, ha a hajón van is).

Forrás: Pallas Nagylexikon