Fedélzeti terhek

(ném. Deckladungen, olasz, carico di coperta, ang. deck-loads), kereskedelmi hajókon a hajók felső fedélzetén, tehát ugyszólván a szabad ég alatt elhelyezett rakományok, melyek minőségüknél fogva az idő viszontagságaival dacolhatnak, vagy veszélyes tulajdonságuknál fogva folyton figyelemmel kisérendők és szükség esetében a vizbe dobhatók, végre oly szállítmányok is, melyek nagyságuk miatt a hajóürben nehezen vagy épenséggel nem raktározhatók, mint p. hosszu szálfák stb. A F.-et rendszerint csak a hajónak teljes elmerülése esetére lehet biztosítani, amennyiben azokat szükség esetében a hajótehernek könnyítése, v. tüzveszély pillanatában gyulékony természetük miatt egyszerüen a vizbe dobják, sőt a hajó teljes tönkrementése esetében is mentve marad a biztosító társaság minden kárpótlási kötelezettségtől, ha bebizonyul az, hogy a F. a hajó tönkremenése előtt dobattak a vizbe. Átnedvesedésből eredő károk ellen a F. általában nem biztosithatók. A nálunk érvényes 1774. évi Editto politico di navigazione mercantile 36. §-a szerint a F. rakományolása az árufeladónak beleegyezése nélkül kártérítési felelősség terhe alatt tilos. Francia- és Olaszországban a kis part-hajózásnál szabad.

Forrás: Pallas Nagylexikon