Fegyverjog
(jus armorum), jelenti: a) hadsereg tartásának jogát; b) a
hadüzenés s békekötés jogát, mindkettő az államfő felségjogaihoz tartozik; c) a
fegyverviselés s fegyvertartás joga (port d"armes), mely közbiztonsági
tekintetekből a törvény által megszorítható, mig a fegyveradó ily
megszorításnak nem tekinthető; d) az 1848 előtti magyar jogban a F. mint
adományozási cím szerepelt (donatio titulo juris armorum), melynek szokásos
formulája ez volt: «possessionem N. jure armorum ad dispositionem
collationemque nostram Regiam devolutam ac taliter possessam, cum eodem jure
armorum damus». Az ily királyi kézbőli, vagyis a jószág valóságos átadásával
járó adományok a mult század kezdetet óta az országnak a törököktől
visszafoglalt részeiben történtek. A F. a jószág visszafoglalására történt hadi
költségeknek aránylagos részét (quota proportionalis) jelentette, melyet a
jószág becsüje szerint a kir. kincstárba fizetni tartoztak azok, kik arra régi oklevelekkel
gyökeres jogukat kimutatták. A quota rendszerint a jószág becsárának 1/10-ed
része volt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|