Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
fehér hoar
fehér hoary
fehér white
fehér agyag... terra alba
fehér akácf... locust
fehér akácf... locust-tree...
fehér bab haricot bea...
fehér bor white wine
fehér csík river
fehér csík river of wh...
fehér egere... to see snak...
fehér égerf... white alder...
fehér elefá... white eleph...
fehér ember... ofay
fehér ember... white
fehér ember... white man
fehér ember... white
fehér fahéj... canella
fehér fajú white
fehér fajú ... white

Magyar Magyar Német Német
fehér weiß
fehér bor Weißwein (r...
fehér kenyé... weißbrot (s...
fehér ló Schimmel (r...
fehéres weißlich
fehérít bleichen
fehérítősze... Bleichmitte...
fehérnemű Leibwäsche ...
fehérnemű Leinen (s)
fehérnemű Wäsche (e)
fehérnemű Weißwäsche ...
fehérneműs ... Wäscheschra...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Fehér

1. Ulászló. Kormányzó, lengyel királyi sarj, N. Lajos királyunk második feleségének, a bosnya Erzsébetnek anyai nagybátyja, meghalt 1388 márc. 1. Kázmér lengyel király a terjedelmes Inoraclav földjét engedte át neki hübérül. Makacs természetü, engedetlen férfi volt s midőn Kázmér kényszeríteni akarta az engedelmességre, Ulászló haragjában visszabodta a királyi adomány-levelet, s lemondott területéről. Később ugyan megbánta elhamarkodott tettét, de Kázmér nem fogadta többé visszautasított kegyelmébe. Ezen eset és felesége halála birták rá, hogy ezer frtért mindennemü jogairól lemondott Kázmér javára, s néhány nemessel a szent földre zarándokolt. Innen visszakerülvén, a császár és más fejedelmek udvarában hányódott, végre Avignonba jutott. Innen életuntságában a cisterciták szerzetébe lépett; mivel azonban itt sem találta fel, amit keresett, alig öt hónapra ünnepies fogadalomtétel után, apátja engedelmével, a kevésbbé szigoru sz. benedek-rendiek dijoni kolostorába vonult. Itt élt Kázmérnak 14 év mulva bekövetkezett haláláig, mikor a lengyel elégületlenek kivánságára Kázmér trónjának elfoglalására indult Lengyelországba.

Odahagyta Dijont, dacára annak, hogy XI. Gergely pápa a rend kötelékei alól nem volt hajlandó őt feloldozni. 1373. Kujaviában szerzett pártot magának; nehány várost és várat sikerült is kézrekerítenie, de dicsőségének azonnal vége szakadt, mihelyt a nagy-lengyel főkapitány Lajos királyunk felszólítására haddal indult ellene. Ekkor elmenekült, s egy évet a legnagyobb nyomorban töltött. 1375. ismét előkerült, rablások, erőszakoskodások által adván életjelt magáról. A Visztula partján Zlatorya várában fészkelé meg magát, honnan csak kiéheztetés által sikerült őt kivonni. Még ekkor is párbajra szólítja a megszálló sereg egyik hadnagyát, Bartost. Megsebesült, s ily állapotban hozták hazánkba unokahugához, Lajos királyunk feleségéhez. A reményeiben csalódott trónkereső lemondott örökösödési jogairól; N. Lajos királyunk még ráadásul beültette a győr-sz.-mártoni apátságba 1377-ben. Két év mulva innen is megszökött. Danzigba ment a német lovagrendhez. Lajos király utána küldé még hátralevő pénzét, de mielőtt róla nyugtát adott volna, Lübeckbe, majd Dijonba menekült. VII. Kelemen ellenpápa N. Lajos királyunkat bosszantani óhajtván, 1381. Ulászlót fölmenté szerzetesi fogadalma alól és a lengyel trónhoz való jogainak érvényesítésére felhatalmazta őt. Azonban Kelemen fáradozásai kudarcot vallottak, minthogy a szegény barátherceg hivekre nem találván, visszatért Dijonba. Tetemei a dijoni templomban nyugosznak. V. ö. Pór A.: Nagy Lajos király. Sz. Benedekrendiek Névtára 1880.

2. F. Ipoly Kálmán, a pannonhalmi szent-Benedek-rend főapátja, szül. Hontmegyében Visken, 1842 febr. 10., hol atyja gazdatiszt volt. Korán árvaságra jutván, elemi iskoláit rokonainál Nagy-Megyeren (Csallóközben), a középiskolákat pedig Komáromban és Győrött végezte. 1858. lépett a Benedek-rendbe, ahol tanári és papi kiképezését nyerte s már növendék korában jelét adá a fizikai szakra való termettségének. 1865. szentelték pappá s a következő évben a fizika és számtan tanításával bizták meg Pannonhalmán. Csakhamar megszerezte a középiskolai tanári képesítést s 1874-ig a mondott minőségben a rendi növendékek oktatásával szolgálta a tanítás ügyét. Erre az időre esik irodalmi munkásságának java része s a közügyek terén kifejtett tevékenysége. 1871. kiadja kőnyomatban A felsőbb mennyiségtan cimü munkálatát. 1872. pedig közrebocsátja kisérleti Természettanát (azóta két kiadásban), s ez a könyve egyszerre ismertté tette nevét. Egyéb munkái nagyszámu cikkein kivül: Vegytan felsőbb osztályok számára (három kiadásban) s kisebb Vegytan alsó osztályok számára (két kiadásban); szerkesztette a Győrmegye és város leirását, valamint a magyar orvosok és természetvizsgálók 1874-i győri nagygyülésének napi lapját és évkönyveit, amikor a nagygyülés titkáraként szerepelt. 1874. az esztergomi főgimn. igazgatójává nevezték ki, amelyet magas szinvonalra emelt, ugy hogy a kormánytól 1881. a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, 1882. pedig a szegedi tankerület főigazgatóságát nyerte el. Ez utóbbi minőségben szerzett érdemeinek elismeréseül nyerte 1884. a kir tanácsosi rangot. Nagy utazásokat tett ifju kora óta, bejárta majdnem egész Európát, főigazgató korában pedig (1855) Trefort megbizásából nagyobb tanulmányutat tett Bajorországban, s ekkor szerzett tapasztalatainak gyümölcse lőn A bajor középiskolák szervezete és eljárása c. terjedelmes műve. 1889. irta a közoktatási tanács reformjáról szóló tanulmányát, ugyanezen évben pedig ujra a közokt. miniszter megbizásából Szerbia és Bulgária közokt. ügyét tanulmányozta, s erről is beszámolt Szerbia középiskolái c. munkálatával, amely szerb fordításban is megjelent és Bulgária közoktatásügye c. tanulmányával. Szerbiai tanulmányutjában megszerezte a szerb kormány bizalmát, melynek eredménye lett a szerb Szent Száva-rend középkeresztjével való kitüntetése. Sikeres működése elismeréseül a Benedek-rend 1892 febr. végén nagy többséggel fejévé választván, F. azóta rendjének tanügyi és tudományos felvirágoztatásán fáradozik, amiben elősegíti őt amaz állás is, melyre mindjárt főapátsága kezdetén emelkedett, t. i. az országos közokt. tanács elnöksége. Jelenleg szerzete történetének megiratása foglalkoztatja a millénium számára, s ugyancsak erre az alkalomra Budapesten egy nagyszabásu középiskolát (konviktussal és tanárképzővel) szándékozik felállítani. V. ö. Szinnyei, Magyar irók.

3. F. Miklós, gépgyáros és honvéd főhadnagy, szül. 1832., megh. Budapesten 1892. okt. 24. A szabadságharcban felvitte a főhadnagyi rangig. Azontul egész tevékenységét a gépipar föllendítésének szentelte és ő hozta be hazánkba az első gőzcséplőgépeket. Legutóbb a magy. áll. gépgyárak főügynöke volt. Munkásságának köszönhető, hogy az angol gazdasági gépek mindjobban kiszorulnak hazánkból.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is