Fehér és fekete magyarok

Az orosz Nesztor említi őket, nevezetesen a fekete «Ugrokrul» azt mondja, hogy háromszor keltek át a Dnyeperen Kiew alatt, 3. elvonulások körülbelül félszázaddal előzte meg a honfoglalás korát; ezeket a fekete «ungrokat» ismerik a nyugoti évkönyvirók is, mint Sz. Bruno, ki 1006 előtt Sz. István udvarában járt s azt irja róluk, hogy az ő idejében még nem voltak keresztények; Ademar Chabaniensis előadásából kitünik, hogy «Ungria Nigra» a mai Erdély volt, hol egész Sz. Istvánig a Gyulák uralkodtak, akikről Konstantin után tudjuk, hogy a magyarok közt a második fejedelmi méltóságot viselték s ugy látszik, nevük a Dula vagy Dulo (l. o.) Dinasztiával van kapcsolatban, amelybl Batbaján (l. o.) a VII. sz. közepén a kozároknak hódolt meg s valószinüleg az ő népét nevezték fekete ungoroknak (oroszul: ugrok), fekete magyaroknak, mint a kozároknak adózó népet. Hogy 3-szor vonultak el Kiew alatt, arra is találunk némi nyomokat. Mondáink a magyarok vagy hunnok kétszeri bevándorlásáról tudnak és pedig az első 7 nemzedékkel vagyis két századdal előzte meg a másodikat; tehát nyilván akkor történt, mikor a Kuvrát alatt egyesített onogundurok és bolgárok Kuvrát halála után 5 részre szakadnak s az egyik fiu, Aszparuk (l. o.) 679. a mai Bolgárországot foglalja el, a második pedig ugyanezen időtájban Pannóniába költözik az avarok közé. Ezt a dátumot zavarta össze a Márk-féle krónika (Pars. II. Cap. 11.) az Árpád alatti beköltözés idejével, melyet 677-re tesz. A Nesztor által emlitett 2-ik és 3-ik elvonulás valószinüleg az a két hadjárat lesz, melyek közül az egyikről a Sz. István korabeli leo Grammaticus emlékszik, aki sz. az ungrok, hunnok vagy turkok 836. körül az aldunai bolgárokat segítették szökni akaró macedóniai foglyaik ellen; másikat a frank Hincmar említi, aki sz. 862. Német Lajos birodalmát a dánok s aztán egy azelőtt nem hallott uj ellenség, az ungrok dulták. Ezekkel a bolgár, majd kozár uralom alá tartozó fekete ungrokkal szemben voltak a független törzsek, akik Árpád alatt 890 körül nyomultak Lebediából Etelközbe; nyilván őket nevezi Nesztor «fehér ugroknak» s róluk mondja, hogy miután a Kozáriából a dunamelléki szlávokra törő bolgárok a Dunamentében letelepedtek, azután ezek a fehér ugrok mentek oda s meghódították a Szláv földet, elhajtván a valachokat (t. i. az előbb említett bolgárokat), kik annak előtte magukhoz ragadták a Szláv földet. Előadását azzal egészíti ki, hogy a fehér ugrok a Chosroa persa cárral hadakozó Heraklius bisanci császár idejében kezdtek ismeretessé válni.

Forrás: Pallas Nagylexikon