1. Orosz érdemrend, alapította 1713. II. Ágost lengyel
király. Lengyelország felosztásakor e rendjelt Oroszország vette át, melyet az
1831 dec. 25. ukáz cs. k. orosz rendjelnek nyilvánított. Csak egy osztálya van.
A jelvény alakját az 1855 jun. 17. és 1856 márc. 25. ukázok állapították meg,
1855 aug. 5. óta, ha harctéren szerzett érdemek jutalmazására adományoztatik,
két, egymást keresztező karddal bővül. Jelvénye ma a következő: a fekete
zománcos kétfejü orosz sas, körmei aranyból, hármas vörössel béllelt kék
stóláju császári koronával koronázva. Rajta arany sugaras csillagon nyolcágu
vörös kereszt, sarkain arany golyócskákkal, és aranykörmü, fején arany királyi
koronát viselő fehér lengyel sas. Szalagja sötétkék, melyen a rendet a jobb
vállon át a baloldalon hordják. Csillagja arany, nyolcsugaras, rajta
aranyszegélyü kék zománcos gyürü, melyben «Pro Fide, Rege et Lege» arany
fölirat. A gyürün belül fehérzománcu széles végü kereszt, sarkaiból előtörő
lángforma ezüst sugarak. A kereszt szegélye vörös, arany perémmel, közepén
vörös rózsa, a csillagot a balmellen viselik.
2. Szerb érdemrend. Alapíttatott 1882 febr. 22.,
megerősíttetett az általános szerb rendjeltörvény 1883 jan. 23. és az 1883
febr. 16. királyi rendelet által. A szerb királyság helyreállítása emlékének
van szentelve. Öt osztálya van, u. m. I. oszt. nagy kereszt, 10 tag; II.
főtisztek, 20 tag; III. parancsnokok, 40 tag; IV. tisztek, 150 tag; V. lovagok,
300 tag, ezenkivül a rendet még a királyné és a trónörökös is viselik.
Jelvénye: kétfejü, mindkét fején királyi koronát viselő fehér sas, lebocsájtott
szárnyakkal, melyek az V. oszt.-nál ezüstből, a többieknél aranyból vannak.
Mellén vöröszománcos tojásdad pajzs, arany gyöngyökből alkotott széllel. Benne
aranyszegélyü fehér kereszt, melynek ágai a pajzs széleit érintik, a kereszt
által képezett négy mezőben egy-egy arany tüzkő. A két sasfej között nagy arany
korona, melynek kékzománcos szalagja a sas fejeihez van erősítve. A pajzs
hátlapján M. I. aranyban, fölötte a királyi korona, az említett kék szalagon
pedig uj cirill betükkel «22. febr. 1882» aranyban. A jelvény a koronával
együtt a IV. és V. osztálynál 60 mm. hosszu, 300 mm. széles; a tojásdad
középpajzs 15 mm. hosszu, 12 mm. széles, kerete 1 mm. vastag, a kereszt 3 mm.
széles, a tüzkő mindegyike 3 mm. magas, 2 mm. széles. A korona magassága 16
mm., szélessége 17 mm., szalagja 3 mm. széles. Az I., II. és III. oszt.-nál a
jelvény hossza 80, szélessége 40 mm., a pajzs h. 18, szélessége 13 mm., kerete
2 mm., a kereszt 3,5 mm. széles, a tüzkövek mindegyike 3,5, illetve 2 mm. A
nagy korona 23-26, szalagja 3 mm. Az I. és II. oszt.-hoz még egy csillag járul,
mely négyzetalaku, arany, sugarait gyémántozzák; a sugarak a csúcsok felé
hosszabbak, mint a szélen. Az I. oszt. csillagán a III. oszt., a II. osztályén
a IV. szt. jelvénye fekszik, de a sas fejein lévő két kis korona itt elesik. A
csillagot az I. oszt. bal, a II. jobb mellén hordja. Szalagja vörös-kék,
sávozott; az I. oszt.-nál 105 mm. széles, a középső vörös sáv 60 mm., a két
mellette lévő világoskék sáv 17 mm., ezeket pedig még egy 5,5 mm. széles vörös
csik kiséri mindkét oldalon, a szalag végén levő rozetta, melyen a jelvény
függ, 65 mm. átmérőjü. A II. oszt. szalagjánál a szélesség 53 mm., a középső
vörös sáv 30, a széleken levő vörös sávok mindegyike 2,5, a világoskékek 9 mm.
szélesek. A III., IV. és V. oszt. szalagja 40 mm. széles, az egyes sávok 20, 7,
2,5 mm. szélesek. A rendjelt az V. oszt. a bal vállon át a jobb oldalon, a II.
és III. nyakban, a IV. és V. gomblyukban, illetve a balmellen viseli.
Forrás: Pallas Nagylexikon