Fehérólomérc
(ásv., cerussit). Szénsavas ólomnak vegyülete (PbCO3;
PbO = 83,52 CO2 = 16,48) kristályai rombos rendszerüek, oszlopos,
véglapos küllemmel, vagy szemcsés és tömött halmazokat is képez, néha földes és
cseppköves. Fehér, szürke, fekete, néha a réz által kék vagy zöld, gyémánt,
olykor üveg-zsirfényü, átlátszó-áttetsző. K. 3-3,5. Töm. 6,46-6,57. Szénen
megolvad s ólomszenet ad, salétromsav és kálilug feloldja. A fehérólomérc igen
fontos telér ásvány, ólomnyerésre használják, a galenittel jön elő
leggyakrabban, amelyből leginkább keletkezik is. Minálunk gyakori ásvány;
Rodna, Rézbánya, Offenbánya, Zalatna, Dognácska, Szászka, Uj-Moldova, Selmec,
Przibram, Bleiberg, Harz (Clausthal, Andreasberg), Sziberia (Berezov), Görögország
(Laurium), Colorado, Utah. Megjegyzendő még az, hogy a F. régi ólomcsöveken is
képződik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|