Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Feichtinger... ----

Magyar Magyar Német Német
Feichtinger... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Feichtinger

1. Elek (baranya-nádasdi), pénzügyi tanácsos, fiumei pénzügyi igazgató és akadémiai tanár, szül. Esztergomban 1854 jun. 21. Jogot tanult s 1879 doktorrá avatták; később joggyakornok, 1880. pénzügyi fogalmazó, 1885. titkár s 1892. pénzügyi tanácsos és fiumei pénzügyigazgató lett. 1885 óta a fiumei kereskedelmi akadémián a kereskedelmi jogot és nemzetgazdaságot tanítja; később a fiumei tengerészeti iskolában a tengeri jog tanítását is elvállalta. Érdemei vannak a tengerjog ismertetése körül; számos idevágó és egyéb jogi kérdésekkel foglalkozó cikket és munkát irt magyar, német és olasz nyelven. V. ö. Szinnyei: Magyar Irók.

2. F. Sándor (baranya-nádasdi), orvosdoktor, Esztergom-város tiszti főorvosa, az előbbinek apja, született 1817 november 17-én Esztergom-Szt.-Györgymezőn. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen 1839-ben fejezte be. Tognio tanár igen kedvelte s a magyar ásványvizek vegyvizsgálata céljából tett utazásain magával vitte. Disszertációja: De animalibus vertebratis Hung. 1840. Bécsben hallgatta az ujabb orvostudományt megalapító nagy tudósokat, s az éppen akkor ott tartózkodó Dieffenbach-hal is szoros összeköttetésbe lépett. 1841. Esztergomban telepedett le, s nemsokára tiszt. vmegyei főorvossá is lett, 1861. pedig vmegyei rendes főorvossá választották, 1867. a főkáptalan urad. főorvosa, 1873. városi főorvos és közkórházi igazgató, majd reáliskolai igazgatóvá választották. Mindezen állásai s kiterjedt orvosi gyakorlata mellett az ország egyik legbuzgóbb botanikusa, s a magyar tudományos Akadémia megbizásából több helyen tett botanikai kutatásokat, melyek eredménye a Math. és Term. tud. Közleményekben jelent meg. Nagy és becses növénygyüjteményét Szeged városának ajándékozta. 1880. a király kir. tanácsosi cimmel tüntette ki, midőn 40 éves jubileumát ülte, s midőn a vmegye és város is őszintén ünnepelte. 1887. magyar nemességet nyert. 1890. 50 éves doktori jubileuma alkalmával a budapesti alma mater jubiláris diplomával tüntette ki. Irodalmi működésének főbb termékei: Jelentés a csajkások kerülete és Torontálmegye flórájáról. (1871 Pest); Krassómegye és környéke flórája (Budapest 1873); 1872. tett kirándulásomon észlelt fészkesekről (187); Adatok Esztergommegye flórájáról (Magy. orv. és term. vizsg. munkái. 1864); Közlemények Esztergommegye helyrajzáról (u. o. 1864); Börzsön-Mária Nostrai trachythegycsoport növényzete (u. o. 1870).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is