Fej-vivőerek

vannak a koponya-üregben benn és kivül. A belsők az agyvelőből és a szemüregből vezetik el a vért. Az agyvelő vivőerei a kemény agyburoknak öbleibe nyilnak (sinus sagittalis, rectus, transversus, petrosus, cavernosus) s mindannyinak a vére a torkolati lyukban kezdődő belső torkolati vivőérbe (v. jugularis int.) vezetődik el. A kemény agyburok vivőere (v. meningea media) a tövislikon át a hátulsó arcvivőérhez megy. A koponyacsontokban futó csontbélvivőerek (v. Bresheti) a koponyaüregen kivül fekvő vivőerekbe folynak el, s aközben a külső vivőerekkel u. n. Santorini-féle vivőér-küldöttek (emissarii Santorini) által közlekednek. Az elülső arcverőér (v. facialis ant.) rézsut halad le a szemzug mellől (v. angularis) az állkapocs szöglete felé s olyan ágakat vesz fel, mint aminőket a külső állcsonti verőér elbocsát (v. paipebrales, nasales, coronariae labiorum, buccales). A hátulsó arcvivőér (v. facialis post.) az állkapocs ága mögött fekve a fültövi mirigyet átfurja, kezdetén a halántékon meg rágó-izmok között van (v. temporales, maxillaris int.). A legtöbb F.-nek a vére a belső torkolati vivőérbe jut, egy kisebb része a külső torkolati vivőérbe jut, s ezek a nyakon lehaladva, a mellkas bemenetén fekvő nagy vivőerekbe ömlenek.

Forrás: Pallas Nagylexikon