Fejfájás
(kefalalgia), a leggyakrabban előjövő megbetegedés, mely az
esetek többségében más bántalmak egyik kisérő tünetét képezi. Mint önálló
bántalom igen gyakori a féloldali fejfájás (hemikrania, migraine), mely a fej
féloldalát lepi el. Bár férfiaknál sem ritka, tulnyomólag mégis nőknél
észlelhető. Előidézőjeként említtetnek: ülő életmód, szellemi tulerőltetés,
kedélyi izgalmak, emésztési zavarok stb. Nőknél gyakran jelentkezik a havi baj
alkalmával. A F. rohamokban lép fel, mit néha bizonyos jelenségek megelőznek. A
legtöbb beteg a roham alatt felette érzékeny a külső benyomások iránt. A
rohammentes időszakban, az alapbántalomtól eltekintve, teljesen jól érezhetik
magukat. Szokásos hüdéses és görcsös féloldali F.-t megkülönböztetni. Előbbinél
a pupilla szükült, a fejfél a megfelelő oldalon piros és melegebb, utóbbinál a
megfelelő pupilla tágult és az illető arcfél halvány és hüvös. A féloldali F.
rendesen idült lefolyásu. A magasabb korban, nőknél főleg a havibaj elmaradása
után, a rohamok gyérülnek és gyakran teljesen elmaradnak. Ahol a F. mint más
bántalom kisérője van jelen, a kezelésnek az alapbetegség (székrekedés,
emésztészavarok, szifilis, agydaganat, vérszegénység, hiszteria, a szem
alkalmazkodási megerőltetése stb.) ellen kell irányulni. Féloldali F.-nál néha
a készülő roham antipirin, szalicilsavas natron, fenacetin, coffeinum stb.
adagolása által megelőzhető. A hüdéses féloldai F.-nál ergotint, a görcsösnél
amilnitritet (zsebkendőre cseppentve) vagy nitroglicerint kisérlettek meg. Jó
hatásuak néha a bromkáli, a különböző arzenkészítmények, a villamos kezelés.
Mindezek mellett az idegrendszer edzése ajánlatos.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|