Fejizmok

(musculi capitis) vannak a koponyán, arcon és állkapcson, az utóbbiakat a háromosztatu ideg, amazokat az arcideg látja el mozgató rostokkal. A fej- és arcizmok halványvörös szinüek, laposak, mindjárt a bőralatti zsirszövetben feküsznek; szomszédaik ellenében kevés az önállóságuk s egymással az izomnyalábok utján függnek össze.

A) Koponya-izmok. A homlokon, a nyakszirten és a fül körül fekvő lapos izmok inai a koponya boltozatot fedő inas hártyával, az u. n. fejsisakkal (galea aponeurotica cranii) függenek össze s azt előre vagy hátra huzzák, vele együtt a fej bőrét is mozgatva. 1. A homlokizom (m. frontalis) nyalábjai a szemgödör feletti szélen a szemöldökiven erednek, s felmennek egész a homlokdombig, ahol megvékonyodva domboru széllel a fejsisakhoz tapadnak. Belső nyalábjai az orr gyökerére folytatódnak (m. procerus Santorini). A homlok bőrét ivalaku harántredőkbe vonja és a fejsisakot előre huzza. 2. A nyakszirtizom (m. occipitalis) a felső nyakszirti vonalon ered és a fejsisakhoz tapad, négyoldalu egyenközény alaku.

B) Arcizmok. Feladatuk az arc nyilásait (pillarész, száj, orrnyilás) huzni vagy szükíteni és menyitni. Ahol az izomnyalábok a bőrhöz tapadnak, ott gödrök vagy barázdák keletkeznek. 1. A száj körizma v. záró izma (m. sphincter oris) övalakban füzi körül az ajkakban a szájrést, s felületes nyalábjai összefonódnak a szájréshez minden oldalról sugáralakban vonuló arcizmokkal; mélyebb rétegétől 4 kis nyaláb megy a metszőfogak fogmedri darabjaihoz (u. n. Cooper-féle metsző-izmok). 2. A szájzuglevonó (m. depressor anguli oris) és az alajklevonó izom (m. depressor labii inf.), valamint 3. az állemelő izom (m. levatormenti) alulról felfelé az alajkhoz mennek. 4. A szájzugemelő (m. levator anguli ovis és 5. a felajkemelő izom (m. levator labbi superioris) ugyanugy mennek a felső-ajkhoz felülről lefelé, s ezt amazokkal ellenkező irányban mozgatják. 6. A járomizom (m. zygomaticus), a pofacsonttól a szájzugba megy; tágítja a szájrést. 7. Az orrnak össze- és leszorító saját izma van (m. compressor narium et depressor alae nasi). 8. A szempilláknak körizma (m. sphincter oculi) vékony és lapos izomból áll a szempillákon és a szemgödör szélein, szemgödöri része fenn összefügg a homlokizommal s tőle a szemöldökfeletti iven erősebb nyalábok vonulnak oldalfelé (u. n. szemöldökredő izom; m. corrugutor supercilii). 9. A pofa-izom (m. buccinator) a felső és alsó állkapocs közötti hézagot zárja; nyalábjai a szájrésnél a körizommal függenek össze. A szájzugot oldalfelé huzza és a pofákat a fogakhoz szorítja. A felsorolt izomok tágítják vagy szükítik a száj-, szem- és orrnyilást. Azonkivül az arcjátékra (mimika) van lényeges befolyásuk. Az arcjáték egyéni változatosságának oka az arcizmok különféle fejlettségében és végződésük finomabb viszonyainak eltérésében van. Nevetéskor v. siráskor minden embernél ugyanazon izmok működnek, s mégis szerfeletti a változat a finomabb árnyalatokban. Minden arcjátékra a szem játéka is jelentékeny befolyásu és az állkapcsot mozgató izmok működése. Az arcizmok játékát az akarattal befolyásolhatjuk ugyan, de nem miden ember egyformán, inkább a szinészek, mint mások.

C) Az állkapocs izmai. 1. A rágó-izom (m. masseter) hosszukás, négyoldalu, vastag s erős izom a járomív és állkapocs szöglete között, emeli az állkapcsot. 2. A halántékizom (m. temporalis) felső széle a koponya oldalán a félköridomu halántékvonalon ered, konvergáló nyalábjai az állkapocs hallóorr nyujtványához tapdnak; a nyitott állkapocs izfejét az izgumóról az izárokba visszahuzza. 3. A belső röpizom (m. pterygoideus int.), négyoldalu, az állkapocs ágának belső felszinén van, a röpnyujtványtól megy az állkapocsszöglet belső felszinéhez; az állkapcsot emeli és előre huzza. 4. A külső röpizom (m. pterygoideus ext.) a röpcsonttól az állkapocs nyakához megy, nyalábjai vizszintesen feküsznek, az állkapcsot az izárokjából előrefelé huzza. Felváltott működésénél az egyik vagy a másik oldalon jönnek létre az őrlő-mozgások.

Forrás: Pallas Nagylexikon