Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Fejizületek... ----

Magyar Magyar Német Német
Fejizületek... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fejizületek

és fejszalagok ). A fejizület (articulatio capitis) a nyakszirtcsont és a két felső nyakcsigolya között van. 1. A nyakszirtcsont bütykei az első nyakcsigolya (atlasz) oldaltömegein létező sajka-idomu izületi árkokon nyugosznak s köztük bő tokszalagok vannak, a hézagot pedig az atlasz elülső és hátulsó ive, valamint az öreglik körzete között a borított szalagok töltik meg. 2. Az 1-ső és 2-ik nyakcsigolya között 3 izület van: az epistropheus (2-ik nyakcsigolya) fognyujtványa izesül az atlasz elülső ivével, az utóbbinak oldalsó alsó izlapjai pedig izesülnek az epistropheus testén levő megfelelő izlapokkal.

Az utóbbiak oldalfelé lejtősek, az őket egyesítő tokszalag igen bő. Az epistropheus fognyujtványának az atlaszhoz való rögzítésére egy erős keresztszalag szolgál, melynek harántszára (lig. transversum dentis) a fognyujtvány nyakát ivalakban megkerüli, az atlasz egyik oldaltömegétől a másikig terjedve; ezen harántszalag közepétől fel- és lefelé is elmegy egy-egy mellékszár, a felső az öreglik elülső körzetéhez tapad, az alsó az epistropheus testének hátolsó felszinén végződik. A felsoroltakon kivül még kétféle szalag van a szóban levő izületeken, u. m. a fognyujtvány függesztő szalaga (lig. suspensorium dentis) a fognyujtvány csúcsától az öreglik elülső széléhez megy.

A szárnyas szalagok (lig. alaria s. Manchartii), a fognyujtvány csúcsának oldalaitól eredve, majdnem vizszintesen oldalfelé haladnak és a nyakszirtcsont bütykének belső felszinére tapadnak, igen erősek, ugy hogy igen nagy erőszak behatására, p. akasztásnál sem szakadnak meg. Mindezen szalagokat a gerinc-csatorna felé egy széles szalagcsik (lig. latum epistrophei) takarja.

A fejizületekben mennek végbe a fej mozgásai, de azokhoz a nyaki gerincoszlop mozgásai is hozzájárulnak. A első izületben (fej és atlasz között) létesül a fejnek előre és hátrahajlítása, az alsó izületben (atlasz és epistropheus között) történik a fej forgatása a függőleges tengelye körül, nyugalmi állásban az arc egyenesen előfelé néz; ebből kiindulva a felső izületben a hajlítás és feszítés (u. n. igen-jel) összesen 45° -ban végezhető. A két felső nyakcsigolya között a függőleges forgatás összesen 80-90° -ban megy végbe.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is