Fejtetü

(Pediculus capitis Deg.), a rovarok osztályába, a félfödelesszárnyuak rendjébe, az állati tetvek csoportjába és a Pediculidák családjába tartozó kozmopolita rovarfaj. A him valamivel kisebb, mint a nőstény, 2 mm. nagy, teste hosszukás tojásdad alaku. Szine az egyes vidékek szerint változik. Igy nálunk piszkossárga, négereknél fekete, indiánoknál vereses szinü. Feje háromszögletü. Szivócsőre tagolatlan, végén visszahajlott horgocskákból álló kettős horogkoszoru van, mellyel magát a szivás alkalmával a bőrben erősíti meg. 5 izü csápjai rövidek. A lábtő kétizü, a végső iz karomszerü és behajtható. Potroha 7 gyürüből áll, mindegyik gyürün az oldalon 1-1 sötétebb folttal van diszítve. A fejtetü kizárólag az emberi fej hajas részének a lakója. Leginkább tisztátalan egyéneknél található és miután nagyon szapora, csakhamar az egész hajzatot ellepheti. A nőstény körülbelül 50 petét rak. A peték oválisak, kuposak s a haj tövéhez vagy a hajszálra van erősítve és a nép serkéknek nevezi. Nem átalakuló. Belőle az állat 6-8 nap mulva kel ki és 18 nap mulva már szaporaképes. A fejtetü kellemetlen viszketegséget okoz, sőt ha tulságosan elszaporodik, ekzema is származhatik. Orvosságul ellene a fej tisztántartása, gyakori fésülés, sós, szappanos vizzel való megmosás, petroleummal vagy perui balzsammal való bekenés és a haj levágása ajánlható.

Forrás: Pallas Nagylexikon