Fekésházy
Mihály, kinek nevét a kultusz miniszterium által kezelt
Fekésházy-alapítvány tartotta fönn, kincstári uradalmi ügyvéd volt s 1848 máj.
19. halt meg. Egy nappal halála előtt kelt végrendeletében akkép rendelkezett,
hogy vagyona készpénzzé tétessék s ennek kamatjai testvéreinek adassanak ki,
ezek elhunyta után pedig a kamatok a magyar nyelv terjesztésére fordíttassanak.
F. utolsó testvére 1855. hunyt el. A Magyar Tudományos Akadémiának 1861 jul. 6.
adott véleménye alapján az alapító oklevél következőleg állíttatott ki: 1. azon
nagy- és kisgimnáziumokban, melyekben a magyar nyelv kötelezett tantárgy nem
volt, vagy tannyelvül nem használtatott, a magyar nyelv és irodalom
ismertetésére bármely hazai nyelven, a magyaron kivül irott kézi és olvasókönyv
jutalmazandó elsősorban az alapból, hogy ezáltal az ily irányu tankönyvek
előállítására gyakoroltassék buzdító hatás. 2. Az alap évi jövedelméből 100 frt
kamatozásra fére teendő és minden 5-ödik évben az ekkép összegyült 500 forint
jutalom azon nem magyar munkának fog kiadatni, mely a fennérintett és
nyomtatásban megjelent tan-, olvasó- és kézikönyvek között mind tudományos
alaposságra, mint gyakorlati alkalmazhatóságra legszabatosabb lesz. Az igy
félretett évi 100 frt kamatai az alapítványi tőkéhez csatoltatnak. 3. Az
alapítvány évi jövedelmének többi részei a magyar nyelv és irodalom tanárai és
iskola-igazgatók közös itélete szerint a magyar nyelvet és irodalmat legjobban
tanuló ifjuság jutalomkönyveinek vételére fognak fordíttatni. E jutalomkönyvek
lajstromát szintén az akadémia állapítja meg. Az alapítványi tőke 1862. év
végével 12835 forint volt, most 27000 frt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|