Felebbezés

polgári ügyekben, a felebbvitel egy neme (l.o.). A felfolyamodástól (l.o.), mint a felebbvitel másik nemétől abban különbözik, hogy mig amaz csupán végzések ellen intézhető, emez a biróság érdemleges határozatai, tehát leginkább itéletei és csak olyan végzései ellen irányul, amelyek egyuttal a peres kérdést érdemileg eldöntik (1881: LIX. t.-c. 32. §. 3.p.).A külön jogorvoslatul szolgáló és külön birósághoz utasított semmiségi panasz eltörlésével egyébiránt a F.-ben orvoslást lehet keresni olyan alaki - az eljárás által okozott - sérelmek miatt is, melyek a per folyamán, az itélet hozataláig felmerültek, vagy amelyeket felfolyamodással meg nem támadható végzések okoztak. Sőt kizárólag alaki sérelmek miatt is F.-sel élhet az, aki a határozatot az ügy érdemében nem felebbezi. A F. határideje ugy a rendes, mint a sommás eljárásban a határozat közlésétől számított 15 nap. A rendes eljárásban, ahol az ügy felebbvitel utján ujabban nem tárgyaltatik, a felebbezési biróság tekintetbe nem veheti az olyan ténykörülményeket és bizonyítékokat, amelyek az első biróságnál elő nem fordultak (1881: LIX. t.-c. 29. §.); ellenben a sommás eljárásban az elsőbiróság előtt fel nem hozott tényállítások, ténybeli nyilatkozatok vagy bizonyítékok (novumok) érvényesítésekizárva nincs (1893:XVIII. t.-c. 141. §.). A rendes eljárásban a F. kivétel nélkül nyilvános előadás utján intéztetik el, mig a sommás eljárásban (az 1893: XVIII. t.-c. értelmében) a F. rendszerint szóbeli tárgyalás utján nyeri elintézését, nyilvános előadás utján pedig - tárgyalás nélkül - csak akkor, ha a felebbező tüzetesen kijelenti, hogy szóbeli tárgyalást nem kiván és ellenkező kivánalmat az ellenfél sem jelent be; vagy ha a felebbezés csupán alaki avagy lényegtelenebb jelentőségü kérdésben szenvedett jogsérelem orvoslását vélozza (1893: XVIII. t.-c. 173. §.). A rendes eljárásban és a sommás eljárásban engedett F. abban is különbözik, hogy amott további F.-nek van helye, a felebbezési biróság itélete ellen is, holott a sommás eljárásban egyedül a felülvizsgálat (l.o.) képezi a felebbezési biróság itélete ellen a rendes jogorvoslatot. A F. csak annyiban van korlátozva, hogy annak nincs helye, ha a per tárgyának értéke járulékok nélkül 50 frtot meg nem halad, - ez alul is kivéve az ingatlanokra vonatkozó és az örökösödési pereket; és hogy a rendes eljárásban az elsőbirósági végzést felebbezés következtében helybenhagyó másodbirósági végzés ellen a további F. ki van zárva. Ami a F. felfüggesztő erejét illeti, a rendes eljárásban, ha a másodbiróság az elsőbiróság itéletét helybenhagyta, az itéletnek vagy helybenhagyott részének végrehajtását a további F. nem gátolja. A sommás eljárásban a 100 frtig marasztaló s ezenkivül bizonyos nemü itéletek (teljes bizonyító erejü okirat alapján marasztalók, bérelt helyiség átadását rendelők stb. - 1893: XVIII. t.-c. 117. §.) tekintet nélkül a felebbezésre, végrehajthatóknak nyilvánítandók. A felebbezési biróság pedig, ha a felebbezési tárgyalás elhalasztása válik szükségessé, az elsőbirósági itélet végrehajthatását korlátolhatja, a végrehajthatónak nem nyilvánított elsőbirósági itéletet végrehajthatónak nyilváníthatja, saját itéletét pedig, ha az elsőbirósági itéletet helybenhagyja, vagy ha 500 frt készpénzt meg nem haladó összegben marasztal, a felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítania. Rendes eljárásban a felebbezési biróság azt, aki saját beismerése ellenében felebbez, v. aki két egyenlő itélet ellen további F.-sel él, mint konok perlekedőt birsággal bünteti. Sommás eljárásban az ügy ujabb tárgyalásával és az itt felhozható novumokkal szemben ilyen birságolásnak nincs helye.

F. bünügyekben, az ügynek az illetékes felsőbb biró általi felülvizsgálatát és eldöntését célzó jogorvoslat a bünvádi eljárás terén a legvitásabb kérdéseknek egyikét képezi. A F.-nek nálunk most érvényes szervezését, mely szerint a felsőbb biró az iratok alapján (ex actis) itélt, a szóbeliség, a közvetlenség elveivel összeegyeztethetetlennek, a szóbeliség s közvetlenség elvére fektetett, az első biró által keresztülvezetett bizonyítási eljárás ismétlésével, vagyis a bizonyítékok reprodukciójával járó F.-et kivihetetlennek mondják. Ezzel szemben áll a tény, hogy a F. teljes eltörlését még sehol sem kisérelték meg, a megkisérelt eltörlés pedig a panaszokat meg nem szüntette s csakhamar jelentékeny hangok az eltörlött F. visszaállítását sürgetni kezdték. A F. rendszerével bünvádi eljárási javaslataink sem szakítottak s csakis a valóságos anakronizmust képező két foku F.-nek elejtésével az egy foku F.-et megtartották, melyet azonban a szóbeliség s közvetlenség igényeinek megfelelően a tárgyalás és szükség esetén a bizonyítási eljárás teljes v. részleges ismétlésének elveire fektettek. A jelenleg érvényes rendszer szerint a kir. törvényszékek elé tartozó bünügyekben (büntettek s bizonyos vétségek) az itélet ellen két foku korlátlan F.-nek van helye és pedig a kir. törvényszéknek itélete ellen a kir. itélő táblához, ennek itélete ellen a kir. kuriához. Ugyanez áll a bünvádi eljárást megszüntető végzések esetében is. A felebbezés csak egyéb közbenszóló végzések ellen van korlátolva annyiban, amennyiben a kir. törvényszéknek a vizsgálat megindítását v. folytatását elrendelő határozata, továbbá a kir. táblának határozata ellen, amely a kir. törvényszéknek vád alá helyezést elrendelő határozatát helybenhagyta, felebbvitelnek helye nincs. A kir. járásbiróságoknak bünügyekben hozott itéletei ellen a legujabb időkig szinte korlátlan volt a F. és pedig első fokban a kir. táblához, másodfokban a kir. kuriához. A F.-et rendezte s a másodfoku F.-et némileg korlátolta az 1883. évi VI. t.-c. Az ujabb rendezés szerint a kizárólag pénzbüntetéssel büntetendő becsületsértés és a könnyü testi sértés vétségeinek eseteiben, s bizonyos, a törvény által meghatározott kihágási esetekben a másodfoku biráskodást a kir. törvényszékek, a harmadfoku biráskodást pedig a kir. itélő táblák gyakorolják. Egyéb esetekben a régi rendszer érvényben maradt. A harmadbirósághoz való felebbezés azonban korlátolt. Nevezetesen: a kir. törvényszéknek, mint másodfoku biróságnak itélete ellen a vádlott csak akkor élhet felebbvitellel: 1. ha a másodbiróság őt az elsőbirósági felmentő itélet megváltoztatásával bünösnek itélte; 2. valahányszor a másodbiróság a vádlottat szabadságvesztés büntetésre v. 200 frtot meghaladó pénzbüntetésre itélte. A vádló pedig felebbvitellel csak akkor élhet, ha 1. a másodbiróság az elsőbiróságilag itélt vádlottat felmentette; 2. ha büntett v. pedig oly vétség esete forog fenn, mely másodfokon a kir. törvényszék hatásköréhez nem tartozik. Azokban az ügyekben, amelyek másodfokban a kir,. táblához tartoznak, ennek itélete ellen további felebbvitelnek a kir. kuriához csak két esetben van helye, u.m.: 1. ha büntetendő cselekmény esete fenn nem forog; 2. ha valamely büntett v. első fokban a kir. törvényszék hatásköréhez utalt vétség kihágásnak vagy a kir. járásbiróság hatásköréhez utalt vétségnek minősíttetett. Az alsófoku biróság által eldöntött ügy rendszerint csak az arra jogosult érdekelt fél által közbevetett felebbvitel folytán kerül a felső biróság elé. Kivételt képeznek azok a perek, melyeknek tárgyát halállal büntetett v. halált eredményezett cselekmény képezi, az emberölés vétségének kivételével. Ezekben az esetekben a véghatározatok (itélet, megszüntető végzés) egészen a m. kir. kuriához hivatalból leendő felülvizsgálat végett felterjesztendők, akkor is, ha az érdekeltek egyike sem élt felebbvitellel. Az osztr. büntetőperrendtartás területén (Erdély, Fiume) hivatalból való felülvizsgálatnak, valamint két egyhangu itélet ellen további felebbvitelnek helye nincs.

Járásbirósági ügyekben a kihirdetés által közölt véghatározatok ellen a F.-et a kihirdetés után azonnal be kell jelenteni. A szóval bejelentett F. 8 nap alatt irásban indokolható. A kézbesítés által közölt véghatározatok ellen a F. bejelentésének határideje 8 nap. A kir. törvényszékek előtti eljárásban a kihirdetés által közölt határozatok ellen a F.-et 24 óra alatt kell bejelenteni; a kellő időben bejelentett F. indokolására 8 nap a határidő. A kézbesítés által közölt határozatok ellen a F. bejelentésének határideje biróségi gyakorlatunk szerint 8 nap. Erdélyben és Fiumében, vagyis az osztr. bünperrendtartás területén 24 óra. Az elkésetten bejelentett F.-et az elsőfoku biróság hivatalból utasítja vissza. F.-sel élhet mindenki, aki a határozat által közvetlenül érdekelve van, tehát első sorban a vádlott, a kir. ügyész s a magánvádra üldözendő bünügyekben a magánvádló. A sértett és a károsított a m. kir. kuriának 9. sz. döntvénye szerint felebbvitellel csak megszüntető végzés és felmentő itélet ellen és csakis akkor élhet, ha kártérítési igényeit bejelentette s azokról le nem mondott. Az osztr. bünperrendtartás területén a vádlott érdekében és pedig akarata ellenére is, sőt halála után is felebbvitellel élhetnek a házastárs, a felmenő és lemenő rokonok és a gyám. De sem ezek, sem a vádlott nem élhetnek felebbvitellel oly másodfoku itélet ellen, mely az első foknak itéletét a vádlott javára megváltoztatta. A károsított pedig csakis a magánjogi igények kérdésében élhet felebbvitellel. A F.-nek halasztó hatálya van, tehát az itélet végrehajtását felfüggeszti. De a kir. járásbiróságok előtti eljárásban a vádlott az ellen kiszabott szabadságvesztés büntetést - ha akarja - megkezdheti a felebbezett itélet alapján is, ha az itéletnek büntető része ellen ő maga nem felebbezett.

A felebbezési eljárás kizárólag irásbeli, a felebbviteli biróságok az ügyiratok s egy birói tag (előadó) előadása alapján határoznak és pedig a kir. törvényszékektől felebbezett ügyekben a kir. itélő tábla öt tagu, a kir. kuria hét tagu; a kir. járásbiróságoktól felebbezett ügyekben a kir. itélő tábla három, a kir. kuria öt tagu tanácsban. A felebbviteli biróság a törvény által kizárt felebbvitelt hivatalból visszautasítja, ha pedig a felebbvitelnek helye van, a felebbezett határozatot helybenhagyja, egészen vagy részben megváltoztatja, esetleg ha a vizsgálat, illetve a bizonyítási eljárás hiányosságai miatt az ügyet alaposan felülbirálhatónak nem találja, a felebbezett határozatot feloldja s az alsóbb biróságot a megjelölt hiányok pótlására s uj határozathozatalra utasítja. Általánosan elfogadott elv az, hogy: a vádlónak a vádlott terhére használt F.-e mindenkor a vádlott előnyére is használtnak tekintendő, amiért a felebbviteli biróság a határozatot a vádlott előnyére megváltoztathatja akkor is, ha csak a vádló a vádlott terhére felebbezett, a vádlott ellenben megnyugodott; ellenben a vádlott által használt felebbezés alapján a határozat a vádlott terhére meg nem változtatható; ha továbbá több vádlottárs közül nem mindegyik felebbezett, a felebbező vádlott javára szolgáló körülmény alapján, ha az más vádlottra nézve is fenforog, a határozat az utóbbi javára is megváltoztatandó, habár F.-sel nem élt is. Általános F. esetében, midőn tehát a felebbező nem jelöli meg világosan a határozatnak neheztelt intézkedését, az egész határozat felebbezettnek tekintendő. A F. visszavonható. F.-nek nemcsak a határozatnak rendelkező része, hanem annak indoklása ellen is van helye. Az eljárás alakiságának megsértései, melyek a határozatnak s esetleg az alapjául szolgáló eljárásnak is semmiségét eredményezik, szintén F.-sel orvoslandók. Önálló semmiségi panaszt bünvádi eljárásunk nem ismer, habár a gyakorlat az alaki semmiségi okok miatt használt perorvoslatot semmiségi panasznak szokta is cimezni. A felebbezési eljárásnak az irásbeliségre alapított rendszere az, mely bünvádi eljárásunkban a legsürgősebb reformot igényli, mint amely a szóbeliség s közvetlenség elveit a modern felfogásnak megfelelően érvényesített büntetőperünkben idegen elemet képez. L. még Semmiség.

Forrás: Pallas Nagylexikon