Félegyházi

Tamás, debreceni ref. lelkész, szül. Debrecenben, mely évben, nem biztos; meghalt 1586 jan. 16. Tanult ugyanott 1557-61-ig, azután 1561-64-ig Krakkóban, Boroszlóban, Frakfurtban s végül Wittenbergában. Tanító Turon 1567., Debrecenben 1568., Kolozsvárt 1570., ujra Debrecenben 1584.; Melius halála után debreceni lelkész 1573-tól kezdve. Művei: A keresztyéni igaz hitnek részeiről való tanítás, Debrecen 1579, 1580, 1583, 1588, 1601, tehát 5 kiadást ért; e magyar teljes hittan 1583-iki kiadásának első szavában az mondatván, hogy azt a «typographus immáron négyszer nyomatta ki», kellett lenni előzőleg 3 kiadásnak. Feltünő, hogy az 540 lapra terjedő 1583. évi kiadás 219. lapjára van nyomatva, az Antikrisztusról szóló dogma fölé, Debrecen város cimere, a zászlós bárány, a templomi háttérben fenn egy pap, tán pápa, képével. Iratott a mű a hivek épületére s nagy kelendősége a közhasználatot mutatja. Catechesis. Rövid kérdések és feleletek a keresztyén hitnek ágairól a gyermekek és együgyüeknek tanításokra (Debrecen 1583, 62 l.). Latin előszavából az tünik ki, hogy ez a 4. kiadás tankönyvül szolgálhatott az iskolákban. A mi Urunk Jézus Cristusnak új testamentoma avagy frigye (Debrecen 1586, 4-r., 832 l.). Ez az első debreceni magyar biblia, a város cimerével, hit- és erkölcstani jegyzetekkel. A nyomatás alatt ragadta el a szerzőt a pestis, a kiadást lelkésztársa, a történeti érzékkel biró Gönczi György végezte be. A tudós férfiu hirtelen halála megrendítő hatást gyakorolt. Gyulai János, akkori debreceni tanár és Félegyházi István (öccse) versei s Gönczi előszava jelzik a nagy veszteséget. V. ö. Bod, Magyar Athenas; Szinnyei, Magyar Irók; Frankl, Hazai és külföldi iskolázás; Balogh F., A magyar prot. egyház tört. (1872, 163 l.).

Forrás: Pallas Nagylexikon