Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Feleki... ----

Magyar Magyar Német Német
Feleki... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Feleki

1. József, ref. lelkész, szépirodalmi iró és műfordító, szül. Debrecenben 1847 jul. 6. F. Miklós szinész fia. Középiskoláit Pesten, Pápán és Nagy-Kőrösön, teologiai tanulmányait pedig Pesten 1871. végezte, s pesti káplán lett. Majd tanári pályára szándékozván lépni, a lipcsei egyetemen egy évig filozofiai tárgyakat hallgatott. De midőn 1874. foktői ev. ref. lelkésszé választották, a tanári pályáról lemondott, s azóta mint lelkész működik. Irodalmi munkásságát már 17 éves korában elkezdette s kisebb önálló cikkei majd minden szépirodalmi és napilapban jelentek meg egész pappá választásáig. Ettől kezdve leginkább társadalmi és csillagászati tanulmányokkal foglalkozik s Legouvé Ernő és Flammarion munkáit fordítja, de van több drámafordítása is. Legouvé után fordította: Atya és fiu a XIX. sz.-ban. (1878); A nők erkölcsi története (1880); A nők társadalmi állása (1881); Leányaink és fiaink (1885); Az olvasás művészete (1888); Beatrix, v. a szinművészet istennője (szinmű 5 felv. 1882). Drámákat fordított még Sardou Viktortól, Barriere Tódortól és Laja Leontól.

2.F. Miklós, a bpesti nemzeti szinház tagja, szinműiró; szül. Nagy-Galambfán, Erdélyben, 1818 dec. 18. székely ref. szülőktől; Udvarhelyszéken tanult és szülei papi pályára szánták, de ő a szinészethez érzett hajlamot s már 17 éves korában Szigetvári László szintársulatához lépett be sugónak. Legelőször Kisfaludy Károly: Ilka vagy Nádorfehérvár ostroma cimü darabjában Csikszeredán lépett föl, és pedig sikerrel. 1841. Páli Elek igazgatóval Bukarestbe ment, hol a társulat magyar, német, oláh és francia nyelven játszott. 1844. átvette Páli társulatát mint igazgató, 1846. Pesten lépett föl, ezután Debrecenben, Kolozsvárt, Nagyváradon s Temesvárt szerepelt mint igazgató s mindenütt tetszést aratott társulatával. 1848. honvéd lett s mint közhonvéd Erdélybe ment Bem táborába. Bem meghagyta neki, hogy Kolozsvárt előadásokat rendezzen, s F. honvéd szinésztárai közreműködésével 4 hétig játszott a kolozsvári szinpadon. A közhonvédből hadnagy, később főhadnagy, majd százados lett; 1849 végével Nagybányán szervezett a menekültekből egy társulatot. Később Nagyváradon, Aradon és Debrecenben működött, 1851. pedig ismét Pesten lépett föl néhányszor, de csakhamar elhagyta a fővárost s Bécsbe tanulmányutra ment. 1852. visszatért s a budapesti nemzeti szinház tagja lett, hol 1857. maradt. Ekkor külföldre utazott, bejárta Németország legnevezetesebb városait, a legelső szinházaknál gyüjtött szakismereteket, meglátogatta Párist és Londont is. Jelenleg mint a budapesti nemzeti szinház egyik nyugdijas tagja él családja körében. 1877 ápr. 16. ünnepelte negyedszázados jubileumát, mely alkalommal nemcsak szinésztársai s a közönség tüntette ki számtalan elismeréssel, hanem a király is méltányolta művészi tehetségeit s a Ferencz József-rend lovagkeresztjével diszítette föl. - Felesége, Munkácsi Flóra, a budapesti nemzeti szinház egyik elsőrangu tagja, szül. Baján 1836. ápr. 29. Atyja Gaidler, Munkácsi név alatt vidéki szinész s anyja, szül. Mészáros Anna szinésznő volt. Már gyermekkorában rokonszenvet és képességet mutatott a szini pálya iránt s 14 éves korában Aradon és Nagyváradon a szende szerepeket nagy hatással adta. Magasabb kiképeztetése végett Bécsbe ment egy növeldébe, hol a növelde által tendezett német előadásokon rész vett és általános elismerést aratott; Bécs tekintélyes egyénei óhajtották őt a német szinészet részére megnyerni, ő azonban Magyarországra jött s 1855. fellépett a pesti nemzeti szinházban s meglepő tehetsége, ügyes játéka csakhamar a közönség kedvencévé tették. Eleinte nagy nehézségekkel küzdött, elsőrangu szerepeket nem tudott kapni, de el nem csüggedett; végre a Cigány cimü szinműben Rózsi szerepét adta s ez megalapította hirnevét. 1858. Feleki Miklós neje lett.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is