Félelem
a bekövetkező vagy bekövetkezhető baj elgondolásából
származott nyugtalanító érzés. A F. kisebb foka: elfogódás; nagyobb foka, főkép
ha testi szorongatással jár: aggodalom; ha az hirtelen áll be: ijedtség, ha a
testet és lelket egyaránt megbénítja: rémület. A könnyen támadó F.: félénkség.
Hirtelen F. bárkit meglephet; a félénkségnek társadalmi érintkezésben
elfogultság a neve, ilyenkor beszédben, magatartásban nyilatkozik. A F. hiánya
még nem bátorság; a félénk is F. nélkül van, ha a veszélyt nem ismeri. - F. a
szerződéseknél. A félelembe ejtés (kényszer) alapján a jogügylet megtámadható;
az osztrák polgári törvénykönyv szerint azonban csak akkor, ha a kényszer a
másik szerződő féltől eredt, kivéve ha az utóbbi részt vett a jogügyleten kivül
álló harmadik személynek jogellenes cselekményében, mely esetben ugy kell vele
bánni, mintha ő maga ejtette volna a másik felet félelembe. L. még Fenyegetés.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|