Félelem

a bekövetkező vagy bekövetkezhető baj elgondolásából származott nyugtalanító érzés. A F. kisebb foka: elfogódás; nagyobb foka, főkép ha testi szorongatással jár: aggodalom; ha az hirtelen áll be: ijedtség, ha a testet és lelket egyaránt megbénítja: rémület. A könnyen támadó F.: félénkség. Hirtelen F. bárkit meglephet; a félénkségnek társadalmi érintkezésben elfogultság a neve, ilyenkor beszédben, magatartásban nyilatkozik. A F. hiánya még nem bátorság; a félénk is F. nélkül van, ha a veszélyt nem ismeri. - F. a szerződéseknél. A félelembe ejtés (kényszer) alapján a jogügylet megtámadható; az osztrák polgári törvénykönyv szerint azonban csak akkor, ha a kényszer a másik szerződő féltől eredt, kivéve ha az utóbbi részt vett a jogügyleten kivül álló harmadik személynek jogellenes cselekményében, mely esetben ugy kell vele bánni, mintha ő maga ejtette volna a másik felet félelembe. L. még Fenyegetés.

Forrás: Pallas Nagylexikon