Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
felhő cloud
felhő drift
felhőbe bor... to cloud
felhőfoszlá... rack
felhők behi... seeding
felhőkakukk... cloud-cucko...
felhőkarcol... skyscraper
felhőkön át... sunburst
félhold crescent
félhold crescent mo...
félhold half moon
félhold meniscus
félhold ala... crescent
félhold ala... lunar
félhold ala... meniscal
félhold ala... lunar bond
félhold ala... crescent
félholtra v... to beat to ...
felhólyagos... buckle
felhólyagos... exfoliation...

Magyar Magyar Német Német
felhő & fel... Wolke (e)
felhőbe bor... umwölken
felhőkarcol... Wolkenkratz...
félhomály Halbdunkel ...
félhomály Zwielicht (...
felhord antragen
felhord & f... auftragen
felhorzsol schürfen
felhős gewölkt
felhős & bo... bewölkt
felhőszakad... Wolkenbruch...
felhőtlen unbewölkt
felhőtlen wolkenlos
felhoz aufführen
felhoz beibringen
felhozatal Zufuhr (e)
felhőzet Bewölkung (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Felhő

(felleg), a föld szine fölött nagyobb magasságban uszó vizhólyagcsák. Keletkezésöket a F. felszálló légáramlásának köszönhetik, melynek lehülése következtében a benne foglalt vizpárák megsürüsödnek. A F.-képződés tehát abban a magasságban indul meg, melyben a felszálló levegő hőmérséklete a harmatpontot eléri s igy a levegő nedvességi és hőmérsékleti állapotához képest a F.-képződés különböző magasságban kezdődik. Ha a F. sülyed, akkor a felmelegedés következtében megint láthatatlan vizpárává visszaalakulhat. A felső régiókban uralkodó szelek a F.-et vizszintes irányban magukkal ragadják s ezáltal a F.-k huzódási irányának a megfigyelése felvilágosítást ad a légkör magasabb rétegeinek az áramlásáról. Bár a F. mindennapi látvány, keletkezéséről, megmaradásáról és enyészetéről mégis hiányosak ismereteink. Maga az a kérdés, hogy a F.-et alkotó vizrészecsek, noha sokszorta sürübbek az őket környező levegőnél, miért nem hullanak le, csak hipotézisekkel oldható meg. Ujabban Aitken szerint a felhőképződésnél a levegő por-atomainak is igen fontos szerepök jutott, mert kísérletei igazolják, hogy még telített levegőben is köd v. F. csak porszemek jelenlétében létesül s hogy azok képezik a magot, mely körül a kondenzáció végbemegy. Dove szerint a F. nem kész képződmény, hanem csak a lecsapódási és párolgási folyamat szinhelye; ő a F.-t a patak tájékához hasonlítja, mely egy helyen megmaradt s mégis folyton más-más vizcseppekből származik. Amit felületes megtekintésnél változatlan felhőtömegnek nézünk, az Dove szerint tulajdonképen egy minduntalan átalakulásban levő képződmény, melynek részecsei hol párolgás által enyésznek, hol lecsapódás által szaporodnak. Legujabb időben a F.-ek megmaradásának a magyarázatára más elmélet kezd érvényesülni. E szerint még a levegőnek is volna szivóssága, jóllehet igen csekély mértékben, de amely még is elegendő arra, hogy ily parányi testeknél - mint a milyenekből a F. áll - számot tegyen és azok esését lassítsa. Stokes és Maxwell számításai szerint 0,025 mm. átmérőjü vizcsepp a nálánál 1000-szer ritkább levegőben körülbelül 2 cm.-t esik másodpercenkint; ámde mikroszkopikus mérések szerint a vizgömböcskék átmérője 0,001 és 0,04 mm. között változik, tehát a cseppek a felhőmagasságból csak nehény nap mulva érnének a földre, mely hosszu időtartam a felhők lebegésének magyarázatához elegendő. (V. ö. Czógler, A felhők megmaradása c. cikkét a Természett. Közlöny 1892. aug. füzetében).

A felhőzet nagysága vagy a borultság foka fontos klimatikus elem, mely rendszeres meteorológiai feljegyzések tárgyát képezi. A teljesen derült és a teljesen borus ég közötti fokozatokat rendesen szemmértékkel bizonyos skála szerint becsülik, aszerint, hogy az égnek felhőkkel borított része hányadrészét teszi az egész szemhatárnak. A felhőzetnek a levegő hőmérsékletére igen nagy a befolyása, mert nemcsak a Nap sugárzását, hanem a talaj kisugárzását is csökkenti. E szerint tehát a borultság télen mérsékli a hideget és nyáron a meleget, holott a derültség viszont ellenkező értelemben működik közre. Az u.n. barometrikus depressziók táján, hol párás levegő a magasba fölfelé tart, mindig nagy borultság található, ellentétben a barometrikus maximumok területével, hol a derült ég a tulnyomó.Teisserenc de Bort az egész földgömbön az egész hónapokban és az egész évben egyenlő borultsággal biró helyeket görbe vonalakkal (izonéfák) kötötte össze és az által a föld felhőzet viszonyairól áttekinthető képet adott. Európának északnyugoti részén, hol a barometrikus minimumok leggyakoriabbak, a felhőzet is aránylag nagy, de a szárazföldön befelé mindinkább csökken. Nyáron a legkevesebb borultságot találni a Földközi-tenger fölött; az olasz ég örökös kékje közmondássá vált, de télen ott is nagy a borultság.

Hazánkban a borultság nagyobb a téli hónapokban mint nyáron. Ha a teljesen derült eget 0-sal és a teljesen borultat 10-zel jelöljük, akkor a következő sorozat adja Budapestre nézve a felhőzet (20 év) átlagos nagyságát az egyes hónapokban és az egész évben:

jan.,

febr.,

márc.,

ápr.,

máj.,

jun.,

jul.,

6,3

5,7

4,9

5,1

4,8

4,4

3,6

aug.,

szept.,

okt.,

nov.,

dec.

évi

 

3,4

3,9

5,3

6,7

6,7

5,1.

 

Ezen számadatok körülbelül tájékoztatnak a felhőzet évi menetéről. A napi menet megállapítására mindeddig nincs még nálunk a kellő megfigyelési anyag, mert óránkénti feljegyzések egyáltalán nincsenek és önműködő napfénytartam-mérők (sunshine recorder, l. Aktinograf) csak ujabban kerültek használatba. Tapasztalás szerint azonban nyáron határozott periodicitás mutatkozik meg a F.-zet nagyságában, amennyiben rendszerint a déli órákra borulásra, este felé pedig derülésre hajlik az idő. E körülmény kétségtelenül összefügg a hőmérséklet menetével, mert nyáron délben nagy a felmelegedés, ez pedig felszálló légáramot idéz elő s abban képződik a gomolyfelhő, mely nyári napokon a legismertebb és legjellemzőbb felhőalak. Általában kétféle felhőréteget különböztethetni meg, alsót és felsőt, melyek ugy alakra, mint huzódási irányra nézve, egymástól lényegesen eltérnek. Az alsó F.-k a levegő alantabb rétegeinek áramlását sokkal tisztábban mutatják, mint a szél, amelyet hegyek vagy egyéb akadályok a maga irányából kitérítenek; viszont a felső F.-ek az egyedüli hozzáférhető módot adják arra, hogy a légtenger felső tájainak mozgását megharározhassuk. A felhőhuzódás megfigyelésére szolgáló műszer a néfoszkop (l.o.). A F. magasságának a meghatározására is ismernek mérési módszereket, a milyeneket Hildebrandsson és Ekholm Upsálában v. Vettin Berlinben alkalmaztak. A F. magasságából és szögsebességéből meg lehet határozni annak a huzódási sebességét is.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is