Félmajmok

(Prosimii), az emlősállatok egyik (fölülről lefelé 3-ik) rendje, melynek képviselőit régebben azért, mert lábaiknak egyik - hüvelyk - ujját, a többinek ellenébe helyezhetik, a valódi majmokkal egyesítették, ma már azonban anatómiai viszonyaikra való tekintetből azoktól elkülönítik. Az idetartozó fajoknak metsző-, szem.- és zápfogaik is vannak s csak a Chiromis-nek hiányzanak a szemfogai; a zápfogak különben a rovarevő emlősökére emlékeztetnek és koronájuk hegyes csúcsu. Mellső végtagjaik rövidebbek a hátulsóknál; a Galeopithecusnál a singcsont, a Tarsius-nál a szárkapocs csenevész. A kéztőnek rendesen megvan a központi csontocskája (centrale) is. A kulcscsont egyetlen fajnál sem hiányzik. A lábfejek maguk mind a négy végtagon kezek. Testök rendesen nyulánk, fejök megnyult, szemüregük a halántéküreggel közlekedik. Szemeik nagyok. Arcukat az orr hegyének kivételével szőr födi. Mellükön és hasukon több emlőpárjuk van. Bundájuk puha, gyapjuszerü. Valamennyi eddig ismert faj ó-világi s hazájuk Madagaskar, Afrika és Dél-Ázsia. Fákon élnek, rovarokkal, apróbb emlősökkel és növényekkel táplálkoznak. Kihalt fajait csak az ujabb időben találták meg a miocen-rétegekben. Négy családba osztatnak: 1. Lemuridae, felső metszőfogainak kétoldali párjait hézag választja el, az alsók ellenben egymás mellett állanak: lábain a 4-ik ujj a többinél hosszabb. Ide tartozik a többek között a Madagaskar szigetén élő Maki (Lemur) több fajjal. 2. Tarsidae, hátsó lábainak 2-ik és 3-ik ujja karmos, első lábain a 3-ik, hátulsó lábain a 4-ik ujj a hosszabb, egyetlen faja Sumatra, Java, Borneo szigetén él. 3. Chiromydae (l.o.) 4. Galeopithecidae, nyakától a végtagok körül s a test oldalain a fark tövéig terjedő repülő-hártyával; egyetlen faja a Galeopithecus volans Pall. a Sunda-, Molukki- és Philippini-szigeteken él; éjjeli állat, éppen ugy pihen, mint a denevérek; rovarokat és gyümölcsöt eszik. L. még Galagó.

Forrás: Pallas Nagylexikon