Régi hazai jogunk szerint az államkötelék elleni büntettek
köréhez tartoznak: 1. a F. v. felségárulás v. pártütés, crimen laesae
Majestatis seu perdriellonis; 2. a hütelenség, nota infidelitatis. A magyar
btkv. az elnevezést (F. és hütelenség) megtartotta, azonban lényegesen eltérő
tartalommal. Régibb jogunk szerint a F.-nek esetei a következők voltak: a)
összeesküvés az ország (Conspiratio in regnum); b) összeesküvés a király,
nevezetesen épsége és méltósága ellen (C. contra regis salutem aut dignitatem);
c) ennek megkisérlése (si quis conspirare aliquid tentaverit); d) ily
merényletben közremüködés, egyetértés (aut tentanti scienter consenserit); e) a
F. feljelentésének elmulasztása biztos tudomás és bizonyíthatás esetében (vel
siquis hujusmodi aliquem noverit et probare valens non indicaverit); f) a
király élete elleni törekvés; g) személyének tettleges bántalmazása; h)
tartózkodási helyének erőszakos megtámadása; i) belháboru támasztása. Az 1715.
XLIX. t.c. az i.p. alapján a belháboru fejeit, Rákóczit és Bercsényit F.-ben
(in nefando atrocis Perduellionis Crimine) bünösöknek mondta ki. A többi esetek
az 1715. VII. t.c. (de Casibus Criminis laesae Majestatis) s az abban idézett
régibb törvények (Szt. István II.35. 51., Kálmán II.6.) alapján. A F. büntetése
a halál volt, s a bünös osztályrészére eső, valóságos tulajdonában levő ingó s
ingatlan javainak elkobzása. Sőt az 1715. IX. t.c. a vagyon elkobzást még az
ártatlan gyermekek részére is kiterjesztette, a törvény indokai szerint azért:
«quo vero a crimine laesae Majestatis, patres, metu poenae, etiam in filios ex
amissione Portionum suarum redundantis, magis, quam propriae intitu,
absterreantur; hocque execrandum et abominabile malum eo magis vitetur», mely
szigort csak az 1781. LVI. t.c. szüntette meg. A halálbüntetést régebben
kerékbetöréssel s nem ritkán más sulyosbításokkal hajtották végre s
tagadhatatlan, hogy a büntetés nem egyszer jellegéből kivetkőzve, a bünös
ártatlan hozzátartozóit sem kimélő bosszuvá fajult.
A magyar btkv. szerint a F. az állam, illetőleg ennek
leglényegesebb alkatrészei megsemmisítésére irányult erőszakos merénylet. Ezek
a leglényegesebb alkatrészek: I. az uralkodó, II. az alkotmány, III. a terület.
I. A F.-t, melynek tárgya az uralkodó, az követi el: 1. aki a királyt
meggyilkolja, szándékosan megöli v. ezeknek a cselekményeknek valamelyikét
megkisérli; 2. aki a király testi épségét megsérti v. őt az uralkodásra
képtelenné teszi; 3. aki a királyt az ellenség hatalmába adja, az uralkodásnak
gyakorlatában akadályozza, v. személyes szabadságától megfosztja; 4. az előbbi
2 pontban meghatározott cselekmények valamelyikét megkisérli. Büntetés az 1.
pont esetében a halál, a 2. és 3. pont esetében életfogytig tartó, a 4. pont
esetében 10-15 évig terjedhető fegyház. II. Az alkotmány védelmében F.-t képez:
1. a trónöröklés törvényes rendjének; 2. a magyar állam alkotmányának, a magyar
államot képező országok közt fennálló államközösségnek, a magyar állam és az
osztrák-magyar monarkia másik állama között fennálló kapcsolat erőszakos
megváltoztatására közvetlenül irányzott merénylet. Büntetése 10-15 évig
terjedhető államfogház. III. A terület védelmében F. minden oly merénylet, mely
közvetlenül arra van irányozva, hogy a magyar államnak v. a monarkia másik
államának területe erőszakkal idegen uralom alá jusson, v. azon államtól,
amelyhez tartozik erőszakkal elszakíttassék. Büntetése életfogytig tartó
fegyház. Büntetés tárgyát képezik továbbá a F. ekövetésére irányzott szövetség,
amely létrejött, mihelyt két v. több személy a F. elkövetését közös
egyetértéssel elhatározza, sulyosabb büntetési tétellel arra az esetre, ha a
szövetségen felül előkészületi cselekmény is elkövettetett; 2. az I. alatti F.
elkövetésére szövetkezés nékül tett előkészület; 3. F. elkövetésére intézett
egyenes és nyilvános felhivás. A nyilvánosság alatt irat, nyomtatvány, képes
ábrázolat terjesztése v. közszemlére kiállítása is értetvén; 4. a F.
feljelentésének elmulasztása, kivéve ha a célba vett büntett abbanhagyatott. De
valamint a büntetendőség határai a F.-nél tovább terjednek mint más
büncselekményeknél (a szövetség, s az előkészületi cselekményeknek
büntetendősége), ugy tágasabbak a büntetlenség határai is. A F. büntethetősége
megszünik a cselekmény felfedezése előtti önkényes elállás s a káros
következményeknek önerejéből v. a hatóságnak történt feljelentése folytán
történt elhárítása esetében. A főbüntetésen felül a hivatalvesztés s a
politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapítandó. A király iránt
tartozó tiszteletnek megsértése nem F., hanem királysértés; a királynak
tettleges bántalmazása, amennyiben I. szerint nem képez F.-t, mint
királybántalmazás büntettetik. L. Királysértés.
Forrás: Pallas Nagylexikon