Felső-bodrogi vizszabályozási társulat

Ártere csak 7-8 km. széles és 50-60 km. hosszu völgy, mely Zemplénmegyében, Krucsó és Hencóc községektől Imreg és Nézpest községek alá nyulik az Ondava és Tapoly folyók két oldalán, melyek egyesülése után Felső-Bodrog nevet viselnek. E csekély, nem egészen 40000 k.hold kiterjedésü ártérre 123 km. hosszu töltés fentartása háramlik; melynek védelmét még ama körülmény is költségessé teszi, hogy a társulat szabályozott folyóinak vizgyüjtője a közel levő Beszkid hegység levén, nagyobb esőzés v. hóolvadás esetén az áradás rohamos szokott lenni. Árvizjelzés céljából a Tapoly folyón Bártfán, az Ondaván pedig Sztropkón állami mérce és csapadékészlelő állomás van fölállítva; honnan az áradás- és időváltozásról távirati uton értesítik a társulatot. Ugyancsak árvizvédelmi célból 53,5 km. hosszu telefon van fölállítva 14 állomással, mely a társulat székhelyét, Tőke-Terebest köti össze a gátőrök- és felügyelőkkel. Töltéseinek tetőszélessége felülről lefelé 2 m.-ről 4-re növekszik. A baloldali ártérnek a Latorca felőli zárógátját képező nagyerdői töltés 4880 m. hosszban terméskővel van burkolva, minthogy előtte széles hullámtér terül el. A balparton az ártéren kivül keletkező belvizek levezetésére a rákócvásárhelyi-körtvélyesi csatorna szolgál, mely egy 3 m. széles nyilásu, teljesen betonból készült zsilipen torkollik a folyóba; a mélyebb fekvésü ártéri területről pedig a belvizek egy hasonló méretü zsilipen az ártér alsó végén a nagyerdői határban vezettetnek le. A jobbparti belvizek a Ternava csatornába gyülnek össze, mely Garanynál egy háromnyilásu zsilipen, melynek mindenike 3 m. széles, halad át a társulati töltés alatt. Eme csatornába és oldalaiba épített 6 darab 1 m. nyilásu betonáteresz és 5 drb. 30 cm. átmérőjü vascső-tiltó arra szolgál, hogy megakasszák a vizfolyást akkor, midőn a folyó áradása miatt a torkolati zsilipet zárva kell tartani: nehogy a csatorna alsó része mellett fekvő területek elöntessenek a belviz által.

Forrás: Pallas Nagylexikon