olyan tan- és nevelőintézet, amelyben a társadalom női
tagjai nemük sajátlagossága és a társadalmi jelen viszonyok által feltételezett
s élethivatásukra szükséges általános miveltséget szerezhetnek. Legelőször
Molnár Aladár pendítette meg a hetvenes évek elején azt az eszmét, hogy nálunk
is, a külföldi u.n. leánygimnáziumok mintájára olyan iskolát kellene
felállítani, amelyben a vagyonosabb családok leánytagjai körülbelül oly
műveltségre tehessenek szert, mint amilyenre szert tesznek a fiunövendékek a
középiskolában. Trefort közoktatásügyi miniszter lekesen felkarolta ezt az
eszmét, elment Bécsbe és Grácba, hogy az ott fennálló hasonló intézeteket
megtekintse és tanulmányozza s már az 1875. őszén megnyilt Bpesten az első F. s
1876. megjelent «A budapesti m. kir. állami felsőbb leányiskola szervezete,
részletes tanterve, rendtartási és fegyelmi szabályzata», amelyet
legnagyobbrészt az intézet első igazgatója, Molnár Aladár készített. Ezen
szervezet szerint állott a F. három tanfolyamból, u.m.: 1. Előkészítő
tanfolyamból, amely egy évig tartott s amelybe a növendékek a bevégzett 5 elemi
osztályból vagy ennek megfelelő felvételi vizsgálat alapján léptek; 2. a négy
esztendeig tartó középiskolai tanfolyamból, amelybe a növendékeket az
előkészítő tanfolyamból, az elemi iskola 6., vagy a polgári iskola 2. osztályából
vették fel, s 3. a továbbképző felső tanfolyamból, amely két évig tartott. A F.
tehát összesen hét osztályu volt. De már 1879. megváltozik a szervezete,
amennyiben az előkészítő osztályt tekintik I. osztálynak. A középiskolai
tanfolyam kiterjed a II-V. osztályokra, de a továbbképző felső tanfolyam, amely
a VI. osztályt teszi, csak egy évig tart. Az osztályok száma tehát eggyel
csökkent. A fővárosi közönség nagy bizalmat vetett az uj iskolába s osztályai
rövid időn megteltek a legjobb körök gyermekeivel. Hogy a budapesti F. annyira
bevált, a vidék nagyobb városaiban is keletkeztek egymásután az állami, községi
és felekezeti F.-k. Ez idő szerint van Magyarországon 12 állami, 3 községi és 4
felekezeti F. 1883., majd 1885., utóljára pedig 1887. a F. uj szervezetet
kapott, mely szerint van teljes F. hat évfolyammal, ugyanannyi osztállyal és
kisebb városokban másodrendü F. négy osztállyal. A felvételre feljogosít az
elemi iskola negyedik osztályáról szóló bizonyítvány v. pedig egy megfelelő
felvételi vizsgálat. A vidéki F.-k egynémelyike internátussal van összekötve s
ezeknek az élén az igazgatón kivül a benlakást s a köztartást vezető igazgatónő
áll. A beirási s az évi tandijt, valamint a benlakó növendékek tartásdiját
mindenik állami F.-ra nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszter határozza
meg. A F. rendes tantárgyai: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom,
német nyelv és irodalom, francia nyelv és irodalom, történelem (világ- és hazai
történelem), földrajz, számtan és mértan, természetrajz, vegytan, természettan,
gazdaságtan, egészségtan, a nevelés alapfogalmai, ének, rajz, irás, női munkák
és testgyakorlás. Rendkivüli tantárgy: angol nyelv és irodalom. A F. hat
osztályának sikeres bevégzésével a növendék jogot szerzett a tanítóképző
intézet harmadik osztályába való belépésre. A budapesti F.-t 1893. megtoldották
egy továbbképző tanfolyammal, amelynek célja, oly nőknek, akik a F. hat
osztályának elvégzése után, csupán általános műveltségök mélyítése és bővítése
végett még egy-két évet tanulással akarnak tölteni,. az erre való alkalmat
megadni. E továbbképző tanfolyam két osztályból áll és növendékei v. rendesek,
akik valamennyi kötelezett tantárgyat hallgatják, a tanár által többször
kikérdeztetnek s az év végén bizonyítványt kapnak, és rendkivüliek, akik csak
azon előadásokat kötelesek hallgatni, melyeknek látogatására beiratásukkor
vállalkoztak s akik az év végén csak látogatási bizonyítványt kapnak. A
továbbképző tanfolyam kötelezett tárgyai: magyar irodalom, német irodalom,
francia irodalom, ókori klasszikus irodalom, esztetika és művészettan,
történelem és földrajz, állat- és növényfiziologia, a háztartás vegytana, az ég
fizikája, csillagászattan, fizikai földrajz, jogi ismeretek. Nem kötelezett
tantárgyak: angol nyelv és irodalom, rajz és ének. Az állami F.-k fölötti
közvetlen felügyeletet az illető kir. tanfelügyelő gyakorolja. Kivételt tesz a
budapesti F., mely egyenesen a miniszter felügyelete alatt áll. A tanfelügyelő
mellé, különösen a nevelés és tanítás fölülvizsgálására, a miniszter még miniszteri
biztost is rendel. V. ö. Az állami felsőbb leányiskolák szervezete. Budapest
1888., m. kir. egyetemi nyomda.
Forrás: Pallas Nagylexikon