Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Felsőbb leá... ----

Magyar Magyar Német Német
Felsőbb leá... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Felsőbb leányiskola

olyan tan- és nevelőintézet, amelyben a társadalom női tagjai nemük sajátlagossága és a társadalmi jelen viszonyok által feltételezett s élethivatásukra szükséges általános miveltséget szerezhetnek. Legelőször Molnár Aladár pendítette meg a hetvenes évek elején azt az eszmét, hogy nálunk is, a külföldi u.n. leánygimnáziumok mintájára olyan iskolát kellene felállítani, amelyben a vagyonosabb családok leánytagjai körülbelül oly műveltségre tehessenek szert, mint amilyenre szert tesznek a fiunövendékek a középiskolában. Trefort közoktatásügyi miniszter lekesen felkarolta ezt az eszmét, elment Bécsbe és Grácba, hogy az ott fennálló hasonló intézeteket megtekintse és tanulmányozza s már az 1875. őszén megnyilt Bpesten az első F. s 1876. megjelent «A budapesti m. kir. állami felsőbb leányiskola szervezete, részletes tanterve, rendtartási és fegyelmi szabályzata», amelyet legnagyobbrészt az intézet első igazgatója, Molnár Aladár készített. Ezen szervezet szerint állott a F. három tanfolyamból, u.m.: 1. Előkészítő tanfolyamból, amely egy évig tartott s amelybe a növendékek a bevégzett 5 elemi osztályból vagy ennek megfelelő felvételi vizsgálat alapján léptek; 2. a négy esztendeig tartó középiskolai tanfolyamból, amelybe a növendékeket az előkészítő tanfolyamból, az elemi iskola 6., vagy a polgári iskola 2. osztályából vették fel, s 3. a továbbképző felső tanfolyamból, amely két évig tartott. A F. tehát összesen hét osztályu volt. De már 1879. megváltozik a szervezete, amennyiben az előkészítő osztályt tekintik I. osztálynak. A középiskolai tanfolyam kiterjed a II-V. osztályokra, de a továbbképző felső tanfolyam, amely a VI. osztályt teszi, csak egy évig tart. Az osztályok száma tehát eggyel csökkent. A fővárosi közönség nagy bizalmat vetett az uj iskolába s osztályai rövid időn megteltek a legjobb körök gyermekeivel. Hogy a budapesti F. annyira bevált, a vidék nagyobb városaiban is keletkeztek egymásután az állami, községi és felekezeti F.-k. Ez idő szerint van Magyarországon 12 állami, 3 községi és 4 felekezeti F. 1883., majd 1885., utóljára pedig 1887. a F. uj szervezetet kapott, mely szerint van teljes F. hat évfolyammal, ugyanannyi osztállyal és kisebb városokban másodrendü F. négy osztállyal. A felvételre feljogosít az elemi iskola negyedik osztályáról szóló bizonyítvány v. pedig egy megfelelő felvételi vizsgálat. A vidéki F.-k egynémelyike internátussal van összekötve s ezeknek az élén az igazgatón kivül a benlakást s a köztartást vezető igazgatónő áll. A beirási s az évi tandijt, valamint a benlakó növendékek tartásdiját mindenik állami F.-ra nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszter határozza meg. A F. rendes tantárgyai: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, francia nyelv és irodalom, történelem (világ- és hazai történelem), földrajz, számtan és mértan, természetrajz, vegytan, természettan, gazdaságtan, egészségtan, a nevelés alapfogalmai, ének, rajz, irás, női munkák és testgyakorlás. Rendkivüli tantárgy: angol nyelv és irodalom. A F. hat osztályának sikeres bevégzésével a növendék jogot szerzett a tanítóképző intézet harmadik osztályába való belépésre. A budapesti F.-t 1893. megtoldották egy továbbképző tanfolyammal, amelynek célja, oly nőknek, akik a F. hat osztályának elvégzése után, csupán általános műveltségök mélyítése és bővítése végett még egy-két évet tanulással akarnak tölteni,. az erre való alkalmat megadni. E továbbképző tanfolyam két osztályból áll és növendékei v. rendesek, akik valamennyi kötelezett tantárgyat hallgatják, a tanár által többször kikérdeztetnek s az év végén bizonyítványt kapnak, és rendkivüliek, akik csak azon előadásokat kötelesek hallgatni, melyeknek látogatására beiratásukkor vállalkoztak s akik az év végén csak látogatási bizonyítványt kapnak. A továbbképző tanfolyam kötelezett tárgyai: magyar irodalom, német irodalom, francia irodalom, ókori klasszikus irodalom, esztetika és művészettan, történelem és földrajz, állat- és növényfiziologia, a háztartás vegytana, az ég fizikája, csillagászattan, fizikai földrajz, jogi ismeretek. Nem kötelezett tantárgyak: angol nyelv és irodalom, rajz és ének. Az állami F.-k fölötti közvetlen felügyeletet az illető kir. tanfelügyelő gyakorolja. Kivételt tesz a budapesti F., mely egyenesen a miniszter felügyelete alatt áll. A tanfelügyelő mellé, különösen a nevelés és tanítás fölülvizsgálására, a miniszter még miniszteri biztost is rendel. V. ö. Az állami felsőbb leányiskolák szervezete. Budapest 1888., m. kir. egyetemi nyomda.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is