Felszivódás

(absorbtio), anyagoknak a vérbe való felvétele, ez kiválólag a bélcsőben történik. Az evett, F.-ra alkalmas anyagok a bélcsőben, vagy a bélfal kapillaris erei utján vagy az ugyanott levő tápnedverek utján juthatnak a vérerekbe. A vérerek kapillarisai utján felszivatik mindenekelőtt a viz, mely nedves hártyákon keresztül könnyen ömlik kiválólag akkor, ha az e hártyák által alkotott csövekben, az erekben sürü fehérjenemü anyag, a vér folyik. A vérerek a gyomor- és bélnyálkahártyában ugy ágazódnak el, hogy a verőerekből eredő kapillaris erek a nyálkahártya mélyében levő mirigyeket és Lieberkühn-féle kryptákat hálózzák körül s csak azután jutnak a nyálkahártya felületére, ahol elvezető vivőerekké ömlenek össze; mig tehát a mélyebb nyálkahártya-részekben inkább az elválasztás, addig a felületesekben inkább a felszivódás folyhat. A vizen kivül, az ebben oldott sók, cukor, szappanok és peptonok is a vérerek utján szivatnak fel. Mindez anyagok különben is a hártyán való átömlésre (l. Endoszmozis) igen alkalmasak. Mint hajtóerő e részben az endoszmozis szerepel, ezenkivül azonban igen fontos itt a nyomás az összehuzódó bélben, mely helyenként nagyobb a kapillarisokban levő vérnyomásnál. Mindez anyagok a vérrel a májon keresztül kerülnek a nagy vérutba, s itt a májban szenvedik, különösen a cukor és peptonok azt a változást, melynél fogva a szervezet felépítésére alkalmasokká válnak. A tápnedverekben a F. külön e célra rendelt szervekben történik, melyek legfőbb képviselői a vékonybelek bolyhai; a nyálkahártya finom nyulványai, melyek közepén a tápnedverek finom kezdeti részén mint középponti tömlők vannak. A középponti tömlőket vérerek veszik körül, különben pedig simaizom elemek, kötőanyag telve nyirokerekkel alkotják a bolyhot, melyet szabad felületén hengerhámsejtek fednek.

A felszivódás e hengerhámsejtek protoplazmája és a sejtek között egészen a boholy felületére kivándorlott leukociták végzik. Hogy mennyire felszivó szerv a boholy, az abból tünik ki, hogy még a fejet alakjában a bélcsőben előforduló zsirszemcsék is a boholy középponti tömlőjébe jutnak. A zsirszemcsék e felszivódása itt sokszor oly élénk, hogy a tápnedverek zsirfelszivódás alatt tejfehér folyadékkal vannak telve, s minden arra mutat, hogy a zsir sokkal inkább szivatik fel mint fejet, szemcsék alakjában, mely fejetkészítést a hasnyál és epe eszközlik, sem mint szappan. A hámsejtek és leukociták magukba beveszik a zsirszemcséket s igy oldják, illetőleg viszik tovább a boholy középponti tömlőjébe. Némely vizsgáló, mint Thanhoffer, békán látták, mint szedik a hámsejtek protoplazmanyulványok segedelmével a zsirszemcséket magukba. Az egyszer a boholy középponti tömlőjébe eljutott anyagokat a boholy összehuzódás alkalmával továbbnyomja a tápnedverekbe, a mellvezeték (Ductus thoracicus) felé. Ugyanez alatt és a bolyhok összehuzódása miatt az erek is összenyomatnak; amint a boholy elernyedt erei vérrel telnek meg, a boholy duzzad és a boholy közepében levő tömlő mintegy szivóhatást fog gyakorolni a kivül levő anyagokra, annál is inkább, mivel a tápnedverekben billentyük vannak, melyek nem engedik, hogy a boholy középponti tömlőjéből beléjük szorult anyag a boholyba visszatérhessen. Mint a zsirszemcsék, ugy kerülnek fehérjerészecskék is a bolyhokba. Ki is van mutatva, hogy nemcsak a peptonok, hanem a tiszta fehérjék is felszivatnak. A beleken kivül történik még F. a szem kötőhártyájában; az atropinnak a látólik tágító és a fizosztigminnak ugyanazt szükítő hatása, midőn az anyagok oldataiból egy cseppet a szem kötőhártyájába adunk, bizonyítják ezt. Élénk a felszivódás a száj- és torokban is. A tüdőkben is, eltekintve a légnemü anyagoknak a tüdőkben történő felvételétől, igen könnyen kerülnek anyagok a vérutba, melyek vizben oldva, vagy belehelés által odajutnak. A bőr sok helyen igen vastag és száraz felhámrétege embernél e szervet a felszivódásra igen alkalmatlanná teszi. A bőrön keresztül a felszivódás csak az izzadási- és faggyumirigyeken át történhetik meg. Hogy a bőr elszarusodott hámja mennyire gátolja a F.-t, kiválóan abból tünik ki, hogy a felhám eltávolítása, sőt csekélyfoku lehorzsolása után már mérges anyagok, p. a hullaméreg, a bőrön keresztül felszivatnak. - F. fizikai szempontból, l. Abszorbció.

Forrás: Pallas Nagylexikon