Feltétlen rétség
az oly terület, mely természeti alkotásánál s helyzeténél
fogva mint rét szolgáltatja a legnagyobb jövedelmet. Ide számítandók első
sorban a folyamok s patakok, tengerek s tavak mentén elterülő, alacsony
fekvésü, gyakran áradásoknak alávetett vagy öntözésre berendezhető, rendszerint
nyirkos, üde talaju területek, melyeken a sok nedvességet igénylő réti
növényzet kitünően diszlik, továbbá tulnedvességben szenvedő lápos területek
(savanyu, berki rétek) s csapadékdus éghajlat alatt füvet bőven termő
hegyoldalok és fensikok. Gazdasági értelemben azonkivül még a majortól távol
eső s fütermelésre alkalmas területek is F.-nek tekinthetők, habár könnyü
szerrel más mivelési ággá (p. szántófölddé) alakíthatók s a belterjesség
terjedésével át is alakíttatnak, mig az előbbiek még belterjesebb viszonyok
között is réteknek meghagyatnak. A F. ellentéte a feltételes rét, azaz oly
terület, mely jelenleg rétül szolgál ugyan, de épp ugy egyéb használatra p.
szántóföldnek, kertnek stb. is egyaránt alkalmas.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|