Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület

mind a tagok számára, mind vagyonára, mind tevékenységére és fontosságára nézve a második helyet foglalja el. Székhelye: Nyitra. A keletkezésének oka a felvidéki panszláv mozgalomra vezethető vissza és azon törekvésre, hogy az ellensulyoztassék és egyuttal a tót nép hazafias irányu művelődési biztosíttassék. Az első lépés a régen szükségesnek érzett és ismételve megbeszélt megalakulás felé 1882. történt, midőn Galgócon Libertinyi Gusztáv kir. tanácsos és tanfelügyelő és Orbók Mór tanár társszerkesztése alatt az egyesület céljait később is szolgáló, kéthetenként Nyitrán megjelenő Felvidéki Nemzetőr keletkezett, mely az egyesület megalakulását szorgalmazta. A tervező gyülés herceg Odescalchi Gyula elnöklete alatt 1882 nov. 28., az alakuló gyülés pedig 1883 nov. 20. tartatott meg Nyitrán. Az egyesület védnöke: József főherceg. Elnöke Károlyi István gr. Az egyesület ügyeit a szakosztályokra osztott központi igazgató választmány vezeti; közgyüléseit felváltva tartja nagy számban levő választmányai székhelyein. A tevékenyen működő megyei és városi választmányok a központtal szerves összefüggésben, egyenlő szervezettel, mégis jelentékeny önállósággal müködnek. Az egyesület céljait főleg a felvidéki községekben elhelyezett számos ovodájával törekszik elérni. A magyar nyelv tanulásában sikert felmutató néptanítók jutalmazására évenként jelentékeny összegeket fordít; A felnőttek oktatását több helyütt sikerrel kezdeményezte és folytatja napjainkban is és e tanfolyamokat hallgatók között értékes jutalmi könyveket oszt ki évenként. A hazafias irányu tót lapokat segélyezi. Időszakonként működéséről Időszaki Értesítő-t adott ki. 1886. terjedelmes naptárt is közrebocsátott, mely a magyarországi rokoncélu egyesületeket is ismerteti. Kossuth Lajos, az egyesület felhívására «Társadalmi tevékenység a magyar közművelődés mezején» cimü cikket bocsátott az egyesület rendelkezésére, melyet az egyesület egyik estélyén felolvastak és mely a «Pesti Napló» 1885. évi 309-311. számaiban jelent meg. Ez egyesület volt kezdeményezője azon országos kongresszusnak, melyet a magyarországi közművelődési egyesületek az 1887 okt. 9. és 10. Budapesten tartottak és melyen a közös teendőket, a munkaprogrammot, az egyöntetü eljárást beszélték meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon