Fémdarázsok

(Chrysididae), a hártyásszárnyu rovarok rendjében a magánosan élő darázsok csoportjának hengeres, keménybőrü, ragyogó fémfényü, leggyakrabban összegömbölyödő testtel. Potrohjuk egyenlő széles, tompa hegyü és hátsó szegélye igen gyakran fogazott. Nevüket ragyogó fémfényüktől nyerték, és szinük majd kék, majd ibolya, zöld vagy piros. Fejük és torjuk leggyakrabban durván, potrohjuk ellenben finoman szemecskézett. Csak a nőstények fullánkosak, de szurásuk nem veszedelmes. Veszély alkalmával összegömbölyödnek s ilyenkor kemény bőrük védpáncél, s ezt különösen akkor cselekszik, ha őket más darázs támadja meg. Leginkább juliusban és augusztusban repdesnek, még pedig a legforróbb napon, régi faalkotmányok, kő- és agyagfalak körül, továbbá virágokon. Petéiket más darázsok s különösen a kőmives darázsok fészkeibe rakják s a kibuvó lábatlan lárvák a gazdadarázs lárváját s annak táplálékát emészti fel. Ez időszerint az egész földről mintegy 700 fajt ismerünk, melyek között igen sok hazánkban is él. Legközönségesebbek a Chrysis-fajok, melyeknek potrohja hátulsó szegélyén fogazott s a fogak száma 4-6. V. ö. Mocsáry S., A magyar fauna fémdarázsai és Chrysididae orbis terrarum universi munkáit a. m. tud. Akadémia kiadásában.

Forrás: Pallas Nagylexikon