Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Fenelon... ----

Magyar Magyar Német Német
Fenelon... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fenelon

Ferenc de Salignac de Lamotte, cambray-i érsek, szül. Perigordban, a Fenelon várban, 1651 aug. 6. grófi családból, megh. 1715 jan. 7. Már kora fiatalságában bámulatos haladást tett a tudományokban, tanulmányozta a klasszikus irókat, ami sokban hozzájárult irói talentumának fejlesztéséhez. 24 éves korában pappá lőn s hittérítő akart lenni, azonban Harlay, párisi érsek lebeszélte ezen szándékáról s a protestantizmusból visszatért nők tanításával bizta meg. Ezen állásában, 1687. irta első munkáját a leányok neveléséről (De l"education des filles), egy évre rá pedig a lelkipásztorkodásról szólót (Traité du ministere des Pasteurs). Ez utóbbival magára vonta XIV. Lajos figyelmét, aki őt a nantesi ediktum visszavonása után a hugenották megtérítésére Saintongeba és Poitouba küldötte. Visszatérvén Párisba, a király őt bizta meg unokájának, a burgundi hercegnek nevelésével. A herceg éles eszü, de indulatos természetü volt s hogy ezt legyőzze benne, erkölcsi meséket irt számára (Dialoges des morts), fejedelmi kötelmeire pedig a Direction pour la conscience d"un roi könyve által tanította. Öt évi odaadó működése után a király cambray-i érsekké nevezte ki. Két évre rá irta F. az Explications des maximes des Saints c. munkáját, amely által a quietizmus gyanujába jött s Bossuet-vel vallási vitába keveredett.

Ennek folytán vesztette el királya kegyét, XII. Ince pápa pedig könyvéből 23 tételt mint téveset elvetett, amelyeket ő azonban nyilvánosan, a szószéken visszavont. 1699. irta: Les aventures de Telemaque c. művét, amelyet, ugylátszik növendékének emlékül szánt. XIV. Lajos azonban e műből uralkodási rendszerének elitéltetését vélte kiolvasni s azért F.-t udavarából eltávolította és soha többé kegyeibe vissza nem vette. Ekkor megyéjébe visszavonulva egészen hiveinek élt. Eközben elhalálozván a trónörökös, növendékének volt a legtöbb igénye és kilátása a trónra, már ki is dolgozták a jövő kormányzati rendszert, midőn a herceg 1712-ben váratlanul sirba szállt. A sok bánat megtörte F. szivét. Halála előtt még a következő műveket irta: Instruction pastorale, Demonstration de l"existence de Dieu, Sur eloquence en general et sur celle de la chaire en opartie, Ouvres spirituelles. F. összes műveit Bausset adta ki (Versaill. 1820-24). Ezen gyüjteményből azonban hiányoznak a Lettre a Louis XIV. és Correspondence de Fenelon (Pár. 1828). A Dialogues des morts-t Jullien B. adta ki utoljára (Páris 1894). Magyarul megjelent: Telemakus bujdosásának történetei, ford. Haller László (Kassa 1755.) - Telemakusnak az Ulisses fiának bujdosásai. Ford. Zoltán József (Kolozsvár 1783.) - Nagy emberek beszélgetései az Eliziom mezején. Ford. Czinke Ferenc (Buda 1816.) - Nőnevelés. Fordította Szalai B. Barkóczy László (Pest 1842.) - V. ö. Bausset, Histoire de F. (Pár. 1808); 1856, 4. köt. és 1862; Tabaraud, Supplément aux histoires de Bousset et de F. (Pár. 1822); Hunnius, Leben Fénelons (Gotha 1873); Wunderlich, F., Erzbischof von Cambray (Hamb. 1873).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is