Fennena

Ziemomysl kujáviai és leszlaui (vladiszlávi) herceg és Salome leánya. Három fiutestvére helyett 1288. anyja mint már özvegy asszony vette át a gyámságot. Irodalmi, eléggé azonban nem igazolt hagyomány szerint, atyjának állítólagos számüzetése után Magyarországba menekült a lengyel hercegnő, hol különösen Németujvári Iván vette pártfogásába. Iván gróf nem akarván, hogy osztrák hercegnőt vegyen el a trónra kiszemelt III. András, reá vette ezt Klára görzi grófkiasszonnyal való eljegyeztetése fölbontására s F. nőül vételére. András csakugyan még a koronáztatás előtt egybekelt vele a 1290 julius 28. Székesfehérvárott őt is királynévá koronáztatta. Házasságuk megkötésének idejét és körülményeit az eddigi adatok alapján még nem lehet meghatározni; bizonyos p. hogy a király nem 1290., hanem 1292. került Németujvári Henrik (Iván fia) fogságába. Akkor a lázadók a királyné arany és ezüst öltözeteit is lefoglalták és csak Tivadar székesfehérvári prépost és alkancellár közbenjárására adták vissza, miért a király és királyné 1293 jan. 10. a csepelszigeti Halásztelekkel jutalmazták meg őt. Ebből a házasságból született Erzsébet hercegnő, kinek születését zajos ünnepséggel ülték meg a fővárosban. F. királynő 1295. szept. 8. még életben volt, az év végén azonban meghalt s III. András 1296. már Ágnes osztrák hercegnővel lépett második házasságra. V. ö. Wertner, Az Árpádok, 571-4., Szabó, III. Endre fogsága. Századok, 1884. 97-113. Nagy Iván, Fennena. L. Hölgyfutár, 1851., 247. sz.

Forrás: Pallas Nagylexikon