Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
fény blaze
fény grandeur
fény light
fény luster
fény lustre
fény pageantry
fény polish
fény pomp
fény shine
fény splendor
fény splendour
fény state
fény stateliness...
fény derül ... truth will ...
fény derül ... light is th...
fény és árn... chiaroscuro...
fény gyors ... play of lig...
fény játéka... play of lig...
fény- illuminatin...
fényálló light-fast

Magyar Magyar Német Német
fény Gepränge (s...
fény Schein (r)
fény & vilá... Licht (s)
fénycsóva Streiflicht...
fenyeget drohen
fenyegetés Drohung (e)...
fenyegető bedrohlich
fényerősség... Lichtstärke...
fényes & ti... blank
fényesít wichsen
fényesít (p... bohnern
fénykép Fotografie ...
fénykép Lichtbild (...
fénykép & f... Foto (s)
fényképésze... Fotografie ...
fényképezőg... Fotoapparat...
fényképezőg... Kamera (e)
fénylik & c... gleißen
fénylik & r... spiegeln
fénylik & r... glänzen

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fény

A külvilágban végbemenő változásokról tulnyomólag szemünk által nyerünk tudomást; a változások legnagyobb része szemünkre inger gyanánt hat s ezáltal láthatóvá válik; mi által pedig a tárgyak láthatókká válnak, azt fénynek nevezzük; azt mondjuk, hogy a tárgyakról szemünkbe fény érkezik. A fénynek mibenlétére vonatkozólag a tudomány mindeddig csak hipotézissel rendelkezik. A jelen század elejéig voltak sokan, kik a fényt a fénylő testből kiáramló rendkivül finom és sulytalan anyagnak tartották (emissziós elmélet). E hipotézis azonban számos jelenséget nem volt képes megfejteni; azért jelenleg a fizikusok azon feltevést fogadják el (undulációs elmélet), hogy a fény egy mérhetlen kis sürüségü anyagnak, az éternek - mely mindent áthat - különös mozgási állapota, t. i. részeinek rezgő mozgása, melyet azután szemünk mint fényt vesz észre. A fizikának azon részét, mely a fény-jelenségekkel foglalkozik, optikának v. fénytannak (l.o.) nevezik.

A F. ásványtani szempontból nagyon fontos, amennyiben az ásványok megkülönböztetésére szolgál. Minden ásványnak megvan a maga F.-e, melynek minőségét és erősségét szoktuk megkülönböztetni, de csakis empirikusan az érzéki benyomás alapján. Mennél simább az ásvány felülete, annál fényesebb; az érdes ásványok fénytelenek, v. pedig csak bágyadtan csillognak. A fényességnek fokait igy szoktuk kifejezni: erősen fényes (p. a galemit), fényes (p. a mészpát), kevéssé fényes (p. a kalcedon), csillogós (p. a tömött mészkő v. alabástrom felülete) és bágyadt fényü, vagyis fénytelen (p. kréta, kaolin). A fényesség foka függ egyrészt az ásvány tükröző lapjának simaságától, másrészt pedig magának az ásványnak természetétől. Minőség szerint: 1. Fémesfény, átlátszatlan, sima felületü ásványok, nevezetesen fémek és ércek tulajdonsága; a legerősebb fény, a reáeső fénynek 0,66.0,50 mennyiségét tükrözi vissza; a fény erőssége szerint van tökéletes fémes F. (p. termésfémek, egyes ércek), és tökéletlen vagyis félig fémfény (p. uránérc, tantálérc). 2. Gyémántfény, a fémes fényességre emlékeztető, eleven ragyogás; a gyémántnak sajátsága, innen a megnevezés. Némelykor nagyon közel áll a fémes fényhez és akkor fémes gyémántfényről beszélünk (p. a pirargirit). 3. Üvegfény, a legközönségesebb fény, mely a reáeső fénynek csakis 0,025 mennyiségét tükrözi vissza; az üveg, a kvarc, a smaragd, a barit jó példák rá. 4. Zsirfény, zsirral v. olajjal bekent testek fényességére emlékeztet; különösen jól észlelhető a kén törési lapján, a gránáton, az eleoliton stb. 5. Gyöngyfény, a kagylók gyöngyházának fényességére emlékeztet, csakis az oly ásványok mutatják, melyek csupa átlátszó, de egymást tökéletesen nem érintő lemezkék tömegéből állanak, v. pedig viztiszta, esetleg fehér, áttetsző ásványok. Példa rá a talk, csillám, gipsz. 6. Selyemfény, nem egyéb mint rostos ásványok gyöngyfénye; p. azbeszt, rostos gipsz. A minőség csakis összehasonlítás által határozható meg, és ha valamelyik a felsoroltak közül nem illik a kérdéses ásványra, akkor körülirással segítünk, vagyis megmondjuk, hogy melyikhez áll közelebb, esetleg melyik fénytől képez a másikhoz átmenetet. Az ásványoknak,valamint általában sok egyéb testnek, mesterséges uton is lehet fényt kölcsönözni,, aminthogy általában a fény mesterségesen fokozható. A csiszolás, köszörülés s utána a simitás célja a fénykölcsönzés, ill. fényfokozás.

A F. botanikai szempontból. A Nap világa törékenységére és szinére nézve különböző fényfaj egyesülése. Majdnem természetes, hogy más-más fényfaj hatása a növény életére különböző. A növény legnevezetesebb vegyi folyamata, a szénsav szétbontása meg az oxigén kiválasztása, a narancs, sárga és zöld szinek vegyülékében, mely a fotográf-papirra csak gyengén és igen lassan hat, majd oly erélyesen történik, mint fényes napvilágon. Ellenben a kék, lilaszin és lilán tuli sugaraknak, melyek a fotográf.-papirt tüstént erősen megbarnítják, az oxigén kiválasztására semmi vagy csak igen csekély hatásuk van. A függetlenségnek ezt a viszonyát némely moszatban a keményítő képződésére is észrevették, sőt már a benne levő amylum is eltünik kevert kék világosságnál, épp ugy mint sötétben. Az egy- és kétszikü növény megzöldülését ugyan a szinkép mindegyik részével elősegíthetjük; a sárga sugaraknak azonban a legerősebb hatásuk van; lassabban hat már a piros és zöld, igen lassan a kék, lila és a lilán tuli. A levelek periodikus mozgását, meg a spórák rajzását a kék, a törékeny lila és lilán tuli szabja meg.

A F. a festészetben valamely szin világosságának foka. Ha a fény valamely sima siktól közvetlenül (megtöretlenül) veretik vissza, megszünteti a szint s fehéren jelentkezik, ha pedig valamely siktól tökéletesen felemésztetik, szintén megszünteti a szint s feketén jelentkezik. Ezen két szélsőség közt van egy középső pont, amelyben a szin szabályszerüen jelentkezik; ezen tul a világos véglet felé fokonkint növekedő világosságban, a fekete véglet felé fokonkint növekedő sötétségben jelentkezik, anélkül, hogy a szin változnék. Az első oldalt ez okból a szin F.-oldalának, a másodikat árnyékoldalának nevezik. A F. helyes kezelése a festészet egyik legnehezebb és legfontosabb feladata, mivel éppen ebben áll annak tulajdonképeni fensőbbsége a plasztikával s egyéb ábrázoló művészetekkel szemben.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is