Fényle

a német Blende értelmében tulajdonképen csakis a szfalerit ásvány, de mint függeléket használták régebben egyéb fémszulfidok magyarosításánál is, vegyest a fény (németül Glanz) megnevezéssel. Igy cinkfényle, antimonfényle, ólomfényle (helyesen ólomfény), ezüstfényle (ezüstfény), rézfényle (rézfény) stb. Többesben fénylék, ásványcsoportot jelez s pedig ugyancsak kettős értelemben a német Blenden (cinnabaritok) és Glanze (galenoidok) kifejezéseknek megfelelőleg. A fénylék a Blenden értelemben olyan fémszulfidok, amelyek többé-kevésbé áttetszők, csak nagyon kevéssé vagy egyáltalában nem fényesfémüek, hanem üveg-, gyémánt- vagy zsirfényüek. A Zn, Hg, Cd és Mn, valamint Sb és As szulfidjai tartoznak ide, vagyis ásványnemük szerint szfalerit (cinkfényle), antimónfényle (pyrostibnit), greenockit (kádmiumfényle), realgár, auripigment stb. A F.-k a Glanze értelmében fémes fényü, szürke v. feketeszinü fémszulfidok, fémtelluridok és fémszelenidek. Ide tartoznak a galenit (ólomfény), argentit (ezüstfény), kalkozin (rézfény), antimonit (antimónfény), bourbonit, molybdenit (molibdenfény), hessit, altait, stromeyerit, berzelin stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon