Fénylés

a testek felületének az a képessége, melynél fogva a reá eső fény legnagyobb részét visszaveri. Mennél sürübb és simább a test felszine, annál erősebben fénylik. A F. legmagasabb foka a fény tükrözése. Likacsos testek, mint a kréta, az agyag, nem fénylenek. A F. mindenesetre a test külső rétegeinek fénytörő képességétől is függ. Azért a gyémánt fénylése erősebb mint az üvegé, a borszeszé erősebb mint a vizé. Dove a stereoszkóp segítségével megmutatta, hogy a F. az által jön létre, hogy a test felső rétegeiből jövő fényre beállított szem a felszinről tükrözött fényt tisztán nem látja s hogy ezen bizonytalanul felfogott tükrözési tünemény okozza a F. benyomását. Ha p. fehér vonalakból álló, fekete alapon levő rajzot a stereoszkópban ugyanevvel a rajzzal hozzuk össze, mely azonban most fekete vonalakból áll fehér alapon és ezt a két rajzot szines üvegen keresztül nézzük, akkor az egyesített rajz élénk fémfényben fog megjelenni. A F. azonnal megszünik, ha a tükröződést megszüntetjük, ha p. egy Nicol-féle prismán keresztül a polarizációszög alatt nézünk egy olajfestmény fénylő felszinére.

Forrás: Pallas Nagylexikon