Fenyőfélék

(növ., Abietineae, Pineae), a tobzosok rendjébe tartozó növénycsalád; tülevelü fák v. cserjék. Virágjok egylaki, himes virága barkanemü, a termő virága fiatal toboz. A himgömb a himek alsó szinén páros. Petéjök visszafordult, t. i. a pete szája a tobozpikkely csúcsával ellenkező irányban van s többnyire páronként fejlődik a tobozpikkely tövén (l. Tobzosak). A tobozpikkely spirális helyzetü s alatta a fedőpikkely van, de ennél erősebben fejlődik, bőrnemü v. fás lesz. A fedőpikkely növekedésében visszamaradhat vagy egészen is megsemmisül. A toboz- v. magpikkelyt placentának s a hozzátartozó petével átalakult ágacskának, vagyis a fedőpikkelyek tövében levő satnya sarjnak tekintjük, mert a fedőpikkelyek (murva), mint levélképletek tövéből levél nem eredhet, hanem csak ág v. sarj. Magjok zászlós, ritkán zászlótlan; a csirának 3-15 szálas szikje van. Mintegy 112 faja az északi mérsékelt földgömbön terem. Némelyik a fatenyészetnek vertikális és horizontalis határáig terjed, több faja terjedelmes, sürü, de puszta erdőt alkot. Nevezetesebb génusza a Pinus, Abies, Larix stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon