Fenyőfélék
(növ., Abietineae, Pineae), a tobzosok rendjébe tartozó
növénycsalád; tülevelü fák v. cserjék. Virágjok egylaki, himes virága
barkanemü, a termő virága fiatal toboz. A himgömb a himek alsó szinén páros.
Petéjök visszafordult, t. i. a pete szája a tobozpikkely csúcsával ellenkező
irányban van s többnyire páronként fejlődik a tobozpikkely tövén (l. Tobzosak).
A tobozpikkely spirális helyzetü s alatta a fedőpikkely van, de ennél erősebben
fejlődik, bőrnemü v. fás lesz. A fedőpikkely növekedésében visszamaradhat vagy
egészen is megsemmisül. A toboz- v. magpikkelyt placentának s a hozzátartozó
petével átalakult ágacskának, vagyis a fedőpikkelyek tövében levő satnya
sarjnak tekintjük, mert a fedőpikkelyek (murva), mint levélképletek tövéből
levél nem eredhet, hanem csak ág v. sarj. Magjok zászlós, ritkán zászlótlan; a
csirának 3-15 szálas szikje van. Mintegy 112 faja az északi mérsékelt
földgömbön terem. Némelyik a fatenyészetnek vertikális és horizontalis határáig
terjed, több faja terjedelmes, sürü, de puszta erdőt alkot. Nevezetesebb
génusza a Pinus, Abies, Larix stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|